Titkos magyar csodafegyver

- Nagyon jó érzés volt magyarnak lenni ezen a hétvégén, fantasztikusan gyúrtak a fiúk - vélekedett az olimpiai és világbajnok Kovács Antal, aki Achilles-sérülés miatt csak a lelátóról szurkolhatott társainak. - Csak Braun Ákos idegesített fel egy kicsit, amikor a bírók teljes joggal megintették ellenfelét, úgy nézett rájuk, mintha nem értene egyet. Ezek után a bírók csak Ákost intették, nehogy megsértődjön. A viccet félretéve, Ákos nagyon egyben volt, dobott legalább hatféle technikát, nagyon büszkék voltunk rá.



- A legkisebbeknél Burján László is közel állt a döntős szerepléshez. Lehetett erre számítani?
- Lacival még tavaly beszéltünk arról, hogy a pályafutása szempontjából mennyire fontos lenne egy kiemelkedő eredményt elérnie a juniorok között. Ez a budapesti juniorvébén sikerült, és most ismét megmutatta, hogy nagyon jó versenyző. Vele kapcsolatban súlyos kérdés az a hatvan kiló, de ez a bronz sokat segíthet neki az idei versenyeken, nem kell hétről hétre fogyasztania, elég lesz egy-egy komoly viadalra összpontosítania. Sokat tehet a sikerért az egykor hasonló stílusban dzsúdózó Csák Józsi is, aki Illés Sándortól átvette Laci kezelését.


- Az ön távollétében Ungvári volt a válogatott első embere, aki láthatóan megbirkózott a rá nehezedő teherrel. Mit gondolt az ő teljesítményéről?
- Látszott, hogy száz százalékig a versenyre koncentrál, a tatamin kétszer annyit dolgozott, mint az ellenfelei, mégis mindig a riválisok fáradtak el hamarabb. Arencibia ellen vívta a legfontosabb meccsét, és a kubai ugyan minimális előnybe került, de meg sem fordult a fejemben, hogy győzhet. Miki kezd érett dzsúdóssá válni, látszik, nagyon jól gondolkozik a szőnyegen, s teszi mindezt úgy, hogy azért megőrizte a fiatalos lendületét is.


- A százkilósok között Hadfi Dániel kápráztatta el a közönséget, egy egészen különleges akcióval győzte le japán ellenfelét.
- Ezt a fogást mi, magyarok találtuk ki, nagy élmény volt az is, hogy Dani épp egy japánt győzött le vele, meg az is, ahogy minderre a meccs után reagáltak a másik oldalon. A négy japán edző, mondanom sem kell, mindegyik nyert már olimpiát vagy világbajnokságot, döbbenten állt, még a versenyzőjüket sem szúrták le, mert nem értették, mi történt. Vakargatták a fülüket, odament hozzájuk a koreai főedző is, öt világnagyság próbálta kideríteni, hogy mit csinált ez a magyar gyerek. Egyébként úgy látszik, ez nálunk, ebben a súlycsoportban már csak így szokás, Dani első meccse nehezen indult, nem volt olyan magabiztos, mint a későbbiekben, de ahogy a döntő előtt szívta magát, már láttam rajta, hogy győzni fog.


- Nehézsúlyú klubtársáról, Bor Barnáról még nem ejtettünk szót, pedig fantasztikus teljesítményt nyújtott, minden meccsét ipponnal nyerte, ráadásul ő is japán dzsúdóst vert a döntőben.
- Ideje volt, hogy nyerjen egy Világkupát, elvégre elmúlt tizennyolc, illik valamit felmutatni.
- Ugye csak tréfál?
- Persze. A nehézsúlyban nagyon nehéz ilyen fiatalon jó eredményt elérni. Barna nagyon erős, óriási lendülettel dzsúdózik, ha az ellenfelem lenne, félnék tőle. Lerohanta a koreai, az orosz és a japán ellenfelét is, a japánok is csak rázták a fejüket, tudják, hogy Barna még egy gyerek, aki most érettségizik, de már a világ legjobb nehézsúlyú dzsúdósai közé tolakodik.


- Három arannyal és két bronzzal az éremtáblázat élén végzett Magyarország. Valóban ennyire jók vagyunk?
- Azt hiszem, igen. Akik ezen a hétvégén célba értek, nem most kerültek elő a kalapból, mindegyiküknek komoly eredménye volt már. Ungvári Miki Európa-bajnok, egyetemi világbajnok, Burján Laci és Bor Barna tavaly lett ezüstérmes a junior-világbajnokságon, Barna a korosztályos Európa-bajnokságot meg is nyerte, Hadfi Dani a huszonhárom évnél fiatalabbak kontinensversenyén nyert, Braun Ákos tavaly bronzérmes volt a párizsi versenyen és az egyetemi világbajnokságon, egyikük sem most tette le a névjegyét. De a többi súlycsoportban is voltak jó meccseink, a nyolcvanegy kilósoknál Gera Csaba a bronzért küzdhetett, pedig ő már inkább egy lelkes amatőr, aki munka mellett dzsúdózik, nem is akárhogy. A kilencvenkilósoknál egyedül Rajcsányi Gergő tudta megszorongatni a koreai győztest, s ha nem fáj a lába, most akár hat érmesről is beszélhetnénk…


- A válogatási elvek szerint most némi hátrányba került Hadfi Dániellel szemben. Felveszi a kesztyűt?
- Hát persze! Hála Béres doktor úrnak, sokat javult a lábam a műtét óta, már részt veszek az edzőtáborokban, dolgozom Tatán is, igaz, még rengeteg a pótolnivalóm. Természetesen beszállok a küzdelembe, megpróbálom ledolgozni a hátrányom, és egyáltalán nem bánom, hogy ilyen fiatal kihívóim vannak.