Mennyit ér az olimpiai érem?

Vágólapra másolva!
2004.10.15. 20:49
Címkék
Vajda Attila (képünkön) váratlan sikerét jórészt a versenyzôvel öt hónapig foglalkozó Szabó Attilának köszönhette. A tréner azonban futhat a pénze után. (Fotó: Danis Barna)
Vajda Attila (képünkön) váratlan sikerét jórészt a versenyzôvel öt hónapig foglalkozó Szabó Attilának köszönhette. A tréner azonban futhat a pénze után. (Fotó: Danis Barna)
Vajda Attila (képünkön) váratlan sikerét jórészt a versenyzôvel öt hónapig foglalkozó Szabó Attilának köszönhette. A tréner azonban futhat a pénze után. (Fotó: Danis Barna)
Vajda Attila (képünkön) váratlan sikerét jórészt a versenyzôvel öt hónapig foglalkozó Szabó Attilának köszönhette. A tréner azonban futhat a pénze után. (Fotó: Danis Barna)
Vajda Attila (képünkön) váratlan sikerét jórészt a versenyzôvel öt hónapig foglalkozó Szabó Attilának köszönhette. A tréner azonban futhat a pénze után. (Fotó: Danis Barna)
Vajda Attila (képünkön) váratlan sikerét jórészt a versenyzôvel öt hónapig foglalkozó Szabó Attilának köszönhette. A tréner azonban futhat a pénze után. (Fotó: Danis Barna)
A Démász-Szeged vezetői büszkék lehetnek versenyzőikre, akik az athéni olimpiáról három arany- és egy bronzéremmel tértek haza, ám míg a felszín Janics Natasa, Storcz Botond és Vajda Attila dicséretétől hangos, addig az egyesület első emberei mélyen hallgatnak arról, hogyan is premizálják a sportolók "külsős" felkészítő trénereit. Egyelőre az olimpiai bronzérmes kenus Vajda Attila trénere, Szabó Attila, no és a kétszeres olimpiai bajnok kajakos Storcz Botond edzője, Sári Nándor is a pénze után fut, hiszen - az edzők elmondása szerint - a Szeged egy-egy köszönetnyilvánításon túl semmiféle anyagi juttatásra nem "méltatta" a kiváló szakembereket. Sőt, a trénerek állítása szerint, lassan fél éve már csak a szegediek ígéreteitől hangos a "padlás".
- Május elsejétől kezdve foglalkoztam Vajda Attilával - meséli Szabó Attila. - Amikor a srác megnyerte a második válogatóversenyt, és a szétlövés során kiharcolta az olimpiai részvételt, megegyeztünk az akkori szakosztály-igazgatóval, Petrovics Kálmánnal, hogy az olimpia végeztével ugyanolyan premizálásban részesülök majd, mint a többi szegedi edző. Aztán Attila bronzérmes lett Athénban, már itthon vagyunk egy ideje, de azon kívül, hogy egy gratuláló sms-t kaptam, semmiféle megkeresés nem történt a Szeged részéről.
- Talán azért, mert ön is tudja, hogy időközben vezetőségváltás történt, az elnöki székbe Virág Zsolt került és Bohács Zsolt lett a szakosztály- igazgató…
- Persze, hogy tisztában vagyok a változásokkal, elég kaotikus nyarat éltünk meg a versenyzőmmel, Vajda Attilával. És bár csak szóbeli megállapodás történt Petrovics úrral, az adott szó számomra egyenértékű a szerződéskötéssel. Felhívtam Bohács Zsoltot, hogy ezt közöljem vele, és megkérdeztem, mi a helyzet a pénzemmel. Mire ő kétszázötvenezer forintot említett, ami a korábban beígértekkel nem volt arányban. Tudja, én ezalatt az öt hónap alatt sokkal többet fektettem be Attilába. Az autóm tönkrement az ingázásban, azt sem kell ecsetelnem, hogy egy tank benzin mennyibe kerül, hajót, orvost, gyúrót szereztem neki, ami mind, mind pénzbe került. Gyakorlatilag én fedeztem az olimpiai felkészítését, és ahelyett, hogy szépen megköszönnék és honorálnák ezt a valljuk meg, nem várt sikert, még én futok a pénzem után. Sajnos, időközben láttam már, hogy ez lesz a vége, de az edzősködés nem olyan, hogy egyszerűen leteszem a kalapácsot és nem folytatom tovább, itt ciklusok, felkészülési ütemek vannak, amelyek nélkül Attila nem végzett volna ott, ahol. Ráadásul most bejelentették, hogy a szegedi versenyzőknek Szegeden kell készülniük, így el is veszítettem a fiút, akinek a sikere után a Szeged nyeli le a pénzt. Jó vicc, de nem hagyjuk ennyiben, az ügyvédem segítségével megpróbálom megszerezni azt, ami megillet engem.
- Én is jogi útra tereltem az ügyemet - mondja Sári Nándor, az olimpiai aranyérmes férfi kajaknégyes edzője. - Tavasszal szóbeli megállapodást kötöttünk Petrovics Kálmán szakosztály- igazgatóval, miszerint nem havi juttatásban részesítenek, hanem az olimpiai szereplés függvényében eredményességi prémiumot kapok. Storcz Botond jelenlétében, az ő füle hallatára elhangzott egy összeg, de egyelőre ebből semmi sincs. Tudom, hogy nehéz időszakot élt meg a szegedi egyesület az elmúlt hónapokban, amely alatt két szerződést is eljuttattak hozzám. Az elsőben a szóban megígért öszszeg fele szerepelt, amire rá is bólintottam volna, abban az esetben, ha az Európa-bajnoki szereplést is beleveszik. Azt mondták rendben, ám a kifizetés időpontja hiányzott arról az A4-es papírról, amit az orrom alá dugtak, így azt nem írtam alá. Akkor azt ígérték, hogy másnap megkapom a pontosított szerződést, persze ez elmaradt, majd az olimpiai kiutazás előtt újabb szerződéssel és jóval kevesebb összeggel álltak elő. Természetesen ezt már nem nyeltem le. A Bohács Zsolt által felajánlott újabb verzió nettó százötvenezer forint, ami ha azt veszem, hogy az egyes és páros hajót, Botond utazásait, az edzőtáborozások egyéb költségeit, a hajószállításokat én biztosítottam, több mint nevetséges. Mivel a versenyzőim különböző egyesületekhez tartoznak, így elég sok klubbal állok kapcsolatban, amelyekben a vezetők mindig korrektül intézték a pénzügyeket. Korábban a Szegeddel sem volt baj, de ami most történik az számomra teljesen érthetetlen és elkeserítő. ---- A ---- -
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik