A spanyolok a fejüket fogják, alig tudják elhinni, hogy a boszniai kisiklást ilyen gyorsan megismételte a válogatott.
Albert Luque (sötétben) is képtelen volt a litván kapuba találni
Albert Luque (sötétben) is képtelen volt a litván kapuba találni
Ráadásul ezúttal gólt sem tudott lőni a támadóktól hemzsegő csapat - de még csak azt sem írhatjuk, hogy bőszen körbelövöldözte a litván együttes kapuját. Szó sincs róla, az első félidőben nagyjából egyforma számú helyzetet dolgozott ki a két fél, a szünet utáni időszakból pedig a spanyolok Raúl ziccerén kívül nem nagyon emlékezhetnek elpuskázott lehetőségekre. Mindez azért is roppant kínos, mert Luis Aragonés társulata az utolsó tíz percben taktikai felállásában az ötvenes éveket idézve, öt csatárral (Raúl, Luque, Tamudo, Fernando Torres, Reyes) játszott, mindhiába. A nagy nevek tökéletesen tanácstalanok voltak, kivéve Iker Casillast, neki egyszer-kétszer azért résen kellett lennie a 90 perc folyamán, nehogy még nagyobb legyen a blamázs. Nehéz felmérni, mire lehet képes ez a csapat a szerb-montenegróiak ellen, akik ugyan szintén nem brillíroznak mostanában, de San Marino ellen megmutatták, hogy a góllövéssel nem állnak hadilábon.
A spanyol sajtó ilyen kérdések feszegetéséig nem merészkedik, egyelőre megelégszik annak rögzítésével, hogy a válogatott pillanatnyilag reménytelen, úgy, ahogy van. "Aragonés alatt még egyszer sem játszottunk jól. Ebből a produkcióból azt is lehetetlen megállapítani, vajon a játékosok lelkesedése hiányzik vagy egy olyan edző, aki versenyképes tizenegyet képes felkészíteni" - szörnyülködik a Marca, amely pedig egyértelműen támogatta Inaki Sáez elmozdítását és Aragonés kinevezését. (Igaz, ezzel nem volt egyedül.) A madridi As szerkesztőségi cikke még mélyebb elkeseredésről tanúskodik. "Ez meccsről meccsre rosszabb lesz. Az emberek már lassan félnek bekapcsolni a televíziót, tartanak attól, amit egy válogatott mérkőzés címén látni fognak. Ennek a csapatnak nincsen elképzelése, de nincsenek ötletei sem. Nem technikás, s nem is harcos. Nem támad lehengerlően, nem védekezik szigorúan és nem is kontrázik. Egyszerűen semmit sem csinál" - így a megsemmisítő kritika az ötödik találkozóján ötödik felállásban pályára lépő tizenegyről. A konkrétan meg nem nevezett, de nyilvánvalóan a bírálat egyik címzettjeként nyilatkozó Aragonés a következőket mondta. "A pálya állapota nagyban befolyásolta a végeredményt. Megnehezítette a rövid passzos játékunkat, a hoszszú labdákkal operáló litvánokat viszont nem zavarta annyira. Még így is sokkal többet volt nálunk a labda, megérdemeltünk volna egy fölényes győzelmet. Biztos vagyok benne, hogy ha végül egy nullára nyertünk volna, mindenki arról írna, milyen remekül futballoztunk" - fejezte be egy meghökkentő ideával. "Spanyolország egyértelműen sokkal jobb játékerőt képvisel nálunk, de nem mindig a tudás dönt, néha az elszántság a meghatározó. Megéreztük Semberas és Poskus hiányát, velük talán még jobb eredményt értünk volna el" - "szemtelenkedett" egy sort a litván szövetségi kapitány, Algimantas Liubinskas.