Doppingügy a zöld asztalnál

A meghívottak és érdeklődők között fedezhettük fel - az újságírókon kívül - Kolláth György alkotmányjogászt (amúgy a fővárosi utánpótlássport támogatására létrehozott Iharos Sándor Közalapítvány elnöke), a 33 világbajnoki éremmel a földkerekség legeredményesebb súlyemelőjeként számon tartott Takács Máriát, vagy az olimpiai ezüstérmes úszót, Szabó Tündét. Takács Mária kapcsán rögtön eszünkbe jutott, hogy a kiváló sportoló és édesapja legutóbb öt esztendeje ütközött meg a honi súlyemelő-szövetséggel, miután Takács István nyíltan doppingolással gyanúsította meg a válogatott tagjait, lánya pedig nem ismerte el a szerencsi felkészülési verseny eredményeit, mondván, nem történt doppingellenőrzés. Azért emlegetjük fel a régi történetet, mert az ifjúsági és sportbizottság első napirendi pontja során tárgyalták meg az Athénhoz kötődő magyar doppingügyeket is, amelyeknek - három versenyzővel - részesei voltak a magyar súlyemelők.

Meddig tartható a magyar diadalmenet?

De még mielőtt az árnyékos oldalra álltak volna a bizottság tagjai, a dicséretes olimpiai szereplés került terítékre. A teljesítményekért mindenki csak gratulált, hogy aztán Balsai István felvesse: meddig tartható az az állapot, hogy a csökkenő számú sportlétesítmények, a rossz gazdasági körülmények, az egyre kevesebb sportolni vágyó fiatal és a gyerekek romló egészségi állapota ellenére továbbra is kiemelkedő eredményeket mutat fel a magyar sport.
"Nem kell tartani a sportolói létszám csökkenésétől, hiszen a sikerek példát mutatnak, és sokakat vonzanak a sporthoz. A piramis teteje elég vonzó ahhoz, hogy az alja is kellően széles legyen" - vallotta Schmitt Pál MOB-elnök, aki azért megjegyezte, hogy a valóban rossz körülmények miatt a versenyképességet egyre nehezebb lesz megőrizni. Ettől függetlenül bízik a messze földön híres műhelyekben, példaként megemlítve a vívást, a kajak-kenut és az Athénban jelen lévő csapatsportokat. Gémesi György bizottsági alelnök arra figyelmeztetett, hogy már most el kell kezdeni kidolgozni a következő olimpiai ciklusra szóló stratégiát. "Az eredmények bizonyítják, hogy érdemes a versenysportra áldozni" - tette hozzá. Balsai István kitartott korábbi álláspontja mellett, és amellett tört lándzsát, hogy meg kell előzni a további romlást, és ajánlotta, hogy a más országban megrendezett világversenyek tapasztalatait mindenképpen tanácsos kielemezni, hasznosítani itthon is.
Innentől kezdve vette át a szót Aján Tamás, a MOB főtitkára, akinek a kellemetlenebb feladat jutott: beszámolni a doppingügyekről. Meglehetősen ironikus felvezetéssel rukkolt elő: "Dupla intenzitású edzést végeztem a héten, és több doppingot vettem be. Minden kérdésre őszintén válaszolok majd."

Ha nincs minta, védekezni sem lehet

Rengeteg, Athénból Magyarországra áramló dezinformációról tett említést a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főtitkára, amelyeket véglegesen pontosított. Óvatos fogalmazásnak minősítette, hogy beárnyékolta a magyar sikereket a doppingügy, ennél sokkal több, ha a világ valamennyi országának sajtója foglalkozik a számunkra rendkívül kellemetlen eseménnyel. Leszögezte, igenis sokszor és kellő tájékoztatást kaptak a szövetségek, valamint a sportolók a doppingellenőrzések várhatóan minden korábbit felülmúló szigorúságáról, és a WADA-egyezményt Magyarország is aláírta - egyébként is az az állam, amely augusztus 12-én éjfélig elmulasztotta volna ezt, nem is indíthatott volna versenyzőt az olimpián. ---- S ---- A