Samuel Eto’o későn ébredt

Megvan a kontinens újabb "Szenegálja" is: az eddig sehol sem jegyzett Togo négy forduló után minden vetélytársát maga mögé utasítja.
Kezdjük is az említett válogatott csoportjával, amelyben számos érdekesség történt a hét végén. (Az egyikről hétfői számunkban már beszámoltunk, de érdemes röviden ismét felidézni az esetet: Kalusha Bwalya, a zambiai válogatott szövetségi kapitánya becserélte magát Libéria ellen, és szabadrúgásból győztes gólt szerzett.) Az 1994-es nigériai társulatból ismert Stephen Keshi által edzett Togo megmutatta, hogy Szenegál korábbi legyőzése nem volt véletlen, az apró nyugat-afrikai ország legjobbjai hazai pályán biztosan verték meg Kongót.
A szenegáliak eközben azt bizonyították, hogy gyengébb formájuk egyelőre töretlen: a legutóbbi világbajnokság afrikai hősei a hajrában begyötört találattal mentették meg az egyik pontot Maliban. Pape Cire Dia életében először lépett pályára az elúszni látszó meccs 88. percében, és néhány pillanattal később már őt ünnepelték a társak.
A kvalifikációs sorozat eddigi negatív szenzációja Dél-Afrika gyatra szereplése. A Kongói DK együttese két legjobb játékosa, a sérült Shabani Nonda (Monaco) és az egyelőre ismeretlen okból távol maradó Lomana Tresor LuaLua (Portsmouth) nélkül állt ki az 1996-os Afrikai Nemzetek Kupája-győztes ellen, mégis otthon tartotta a három pontot.
A 3. csoport tán a legerősebb, itt jóformán minden fordulóra jut egy rangadó. A mostanit Egyiptom és Kamerun vívta, s jó ideig úgy látszott, meglehetősen egyoldalú lesz a találkozó. A hazaiak a 89. percben már 3-0-ra vezettek, Samuel Eto’o azonban két villámgyors góllal izgalmassá tette a végét. Elefántcsontpart fölényes sikert aratott Szudán felett, többek között a duplázó Aruna Dindane, valamint Didier Drogba jóvoltából (a Chelsea csatárát még az első félidőben le kellett cserélni, mert megsérült). ---- E ---- &