Akik azt hitték, hogy a "nagy öreg", az orosz Buvajsza Szajtyijev ezen az olimpián már nem alkot nagyot, mert a mezőny utolérte őt, elsősorban fizikálisan, azok hatalmasat tévedtek.
Szajtyijev aranyéremmel bizonyította: tudása cseppet sem kopott
Szajtyijev aranyéremmel bizonyította: tudása cseppet sem kopott
Igaz, az öreg jelző is túlzás, hiszen az orosz még csak 29 éves, de már annyi mindent nyert - Atlantában olimpiát, öt vb-t és öt Eb-t -, és már olyan régóta van a csúcson, hogy a világ azt remélte, itt az ideje az őrségváltásnak. Szajtyijev azonban alaposan rácáfolt a világra. Gyakorlatilag végigverte az összes közvetlen riválisát. A csoportküzdelmek során a legelső meccsen sajnos a mi Ritter Árpádunkat - ne szépítsük - tanította móresre (8:2), második meccsén a grúz, pardon, görög Betinidiszt lépte le 6:1-re. A négy közé kerülésért meggyűlt a baja a védekezés nagymesterével, a fehérorosz Gajdarovval, csak 3:2-re nyert a hosszabbításban, a továbbiakban azonban már ismét feltartóztathatatlan volt: a lengyel Brzozowskit 8:0-ra, a finéléban a szintén végső győzelemre is esélyes kazah Lalijevet 7:0 arányban gyűrte le.
Szabadfogás 60 kg 1. Quintana kubai 2. Jokar iráni 3. Inoue japán
Szabadfogás 74 kg 1. B. Szajtyijev orosz 2. Lalijev kazah 3. Fundora kubai
Szabadfogás 96 kg 1. Gacalov orosz 2. Ibragimov üzbég 3. Heidari iráni
Van-e valaki, aki azt mondja, nem érdemli meg a második olimpiai aranyát? A szabadfogásúak hét súlycsoportjában öt exszovjet arany született, ebből három orosz, egy-egy ukrán és üzbég, no meg egy-egy kubai és amerikai - a fenti lista hűen tükrözi a világ erőviszonyait. Fájó, hogy magyar bravúr nem sikerült, a négy közül egy magyar sem jutott tovább még a csoportból sem. A végelszámolásnál legelőkelőbb helyezéssel, 15. hellyel a 66 kilós Hatos Gábor "büszkélkedhet", míg a 74 kilós Ritter Árpád a 17., a 120 kilós Aubéli Ottó a 18., a 60 kilós Wöller Gergő a 19. helyen végzett. Jó, jó, irtózatos a konkurencia, de ennél azért kicsivel többre számítottunk…