Hat hét. Talán még szabadságból is sok& Hogy edzőtáborból sok-e, vagy éppen elegendő, az augusztus 22-én, a vívóversenyek zárásakor derül ki. Legalábbis magyar szempontból, ugyanis versenyzőink éppen ennyi időt fordítottak a közvetlen ötkarikás felkészülésre.
A két klubtárs és jó barát, Nemcsik Zsolt (balra) és Ferjancsik Domonkos a 16 között találkozhat, így csak egyikük lehet ott az esti érmes csatákban (Fotók: Farkas József)
A két klubtárs és jó barát, Nemcsik Zsolt (balra) és Ferjancsik Domonkos a 16 között találkozhat, így csak egyikük lehet ott az esti érmes csatákban (Fotók: Farkas József)
- A vívás nem olyan sport, ahol a siker biztos záloga a sok munka, a szuper felkészülés - kezdte Szabó Bence szövetségi kapitány. - Mindenesetre a hat hét programját edzőtársaimmal igyekeztünk úgy kialakítani, hogy ne kiégett, fásult csapat utazzon Athénba. Az elvégzett munkával és a harci kedvvel maximálisan elégedett vagyok. A végén pedig már koncentrált, egyénekre szabott munka folyt, figyelembe vettük, kinek mi tenne inkább jót. Az elsőként pástra lépő kardozók közül például Ferjancsik Domának az utolsó napokban pihenésre volt szüksége, ezért hazaengedtem a táborból, és ezt tettem a családosokkal is. Úgy tapasztaltam, mindenki örült ennek a döntésemnek. - Ha már szóba hozta a szombaton pástra lépő kardozókat, kezdjük velük! - Amennyire szerencsés a csapatverseny sorrendje, amely a világranglista alapján alakult ki, annyira nem volt kegyes hozzánk Fortuna az egyéni verseny ágainak meghatározásakor. Csapatban az amerikaiakkal kezdenek a fiúk, utána a Kína-Franciaország mérkőzés győztese, vagyis várhatóan a francia válogatott következik. Azaz ez lazább ág, mint a másik, az ukrán, olasz, orosz. Az egyéni "gyilkos" a számunkra, a második körben összekerülhet Ferjancsik és Nemcsik, de aki bajnok akar lenni, annak mindenkit le kell győznie. Egyébként a csapat az idén hullámzó teljesítményt nyújtott, szinte mindenkitől "sikerült" egyszer kikapnia, de négy év után végre legyőztük az oroszokat! Maximálisan elégedett lennék a döntőbe jutással, és ott egy akciódús, szép mérkőzéssel, amelyben egészséges kockázatvállalás is van, mert anélkül nincs esély az oroszok ellen.
- A női párbajtőr az utóbbi években felnőtt a magyar fegyvernemként emlegetett kard mellé, így folytassuk ezzel a sort. - Hasonló a helyzet, mint kardban: a csapat helyzete jó, ám egyéniben kevésbé kedvező a helyzet. Kanadával kezdenek a lányok, majd jön az orosz-dél-koreai meccs győztese, míg a másik ágra került Kína, Franciaország és Németország. Ha az első mérkőzésen túljutnak, remélem, megnyugodnak Nagy Timiék. Persze, az egyéni szereplés is befolyásolja majd a vívásukat. - Az idény bravúrját elérő férfi párbajtőrözőkre mi vár Athénban? - Egyéniben kettőjüknek elfogadható, egynek viszont nehéz az ága. Csapatban arra az ágra kerültek, amelyikre szerettek volna. Igaz, az első meccs nehéz, mert az ukránokkal kell vívni, de utána az orosz-egyiptomi csata győztesével, várhatóan az oroszokkal már könnyebb lesz, mert az ő stílusuk fekszik a fiúknak. Ez a csapat sokat megélt, most nagyon együtt vannak a fiúk, és az ötödik tag, az itthon maradó Fekete Attila is végig segítette a munkájukat, pedig az ő lelkiállapotában ez nem lehetett egyszerű.
Flessel (képünkön) egy olimpiával ezelôtt kikapott Nagy Tímeától
- A két "egyke" fegyvernem a női tőr és a női kard, amelyben csak egyéni versenyek lesznek. - Mohamed Aida rutinos olimpikon, Varga Gabi fiatal kora ellenére nem remeg meg téthelyzetekben. Viszont nehéz ellenfelekkel kezdenek. Ez iszonyatos teher, hogy egyből "élesben" kell vívni, négy év munkája veszhet kárba egy pillanat alatt. Kegyetlen ez a mostani rendszer, hogy nincs vigaszág. A kardozó Nagy Orsi ha túljut első ellenfelén, meglepetést szerezhet. Egyébént mivel neki és Nemcsik Zsoltnak nem lesz kinn az edzője, így én leszek a "mesterük", én adok nekik bemelegítő iskolákat, amit egyébként az edzőtábor alatt is gyakoroltunk. - Három olimpián, 1988-ban, 1992-ben és 1996-ban versenyzőként vett részt, most kapitányként mutatkozik be. Melyik szerep a jobb? - Ugyanúgy izgulok, mintha én is versenyeznék. Egyébként fizikailag is készültem, reggelente én is futottam, aztán kondiztam, hiszen bírni kell az olimpiát. Lelkileg is treníroztam magam, mert a pást mellett nekem kell a nyugalom szobrának lennem, nem fordulhat elő, hogy a feszültség rólam átragad a versenyzőkre. Úgy érzem, elröppent a hat hét, most boldog várakozás van bennem. Egy aranyérem meghatározná a sportág sikerességét. Be kell látni azonban, hogy most "tuti" aranyesélyesünk nincs, de azért összejöhet az is, és mellé egy-két érem. ----