A megnyitó helyett is edzettek

Eközben Steinmetz Barna a medencében melegített, avagy a csütörtökön, késő este tartott tréning során üzemelték be a pólóhelyszínt a hazaiak. Hogy a nagytáblát és az időmérést is tudják gyakorolni, a mieink két komoly negyedet játszottak a házigazdák együttesével - azért csak ennyit, mert mindkét oldalon akadt néhány sérült és beteg, náluk az egyik kapus, Reppasz és az első számú center, Vlontakisz, nálunk pedig a belázasodott s inkább a faluban maradó Benedek Tibor, továbbá a csupán mártózásra vállalkozó Biros Péter.
Azon túlmenően, hogy a nagytábla szerint orosz-horvát találkozó zajlott, a névsorok megjelenítését pedig a görög és az olasz női válogatott tagjaival tesztelték, jó kis meccs zajlott alant. A szép gólok estéjén 0-2-ről 8-6-ra fordítottunk, hat akciógólunk biztatónak tűnt, azért köhenthettünk csupán néhányat, hogy hatból csak két hátrányt tudtunk kivédekezni, igaz, hat a hat ellen jól szűrt a védelem. (Azt továbbra sem lehet tudni, hogy a Budapesten karcsonttörést szenvedett Vlontakisz felépülése csodaszámba menő módon befejeződik-e a rajtig - mindenesetre egy ízben, amikor véletlenül a centerünkön ragadt, a harcot követően fájdalmas arccal vonult cserére.)

Ami a mieinket illeti, bár a 15-i kezdés elvben megengedné, Kemény Dénes úgy döntött, nem vonulnak fel válogatottjaink a megnyitón: a halálcsoport túlélése mindennél fontosabb, márpedig ennek nem igazán záloga az ünnepséget megelőző várakozás (1 óra 40 percig tartott az összes náció bemenetelése), valamint a hazajutás vontatottsága. Ehelyett még kora este is edzett a csapat, igaz, a falu tornatermében súlyzózott és a helyi medencében tréningezett, minthogy a megnyitó délutánján és estéjén megállt az élet, azaz külső helyszínre lehetetlenség eljutni. Két órát így is gyűrték magukat az urak, aztán tévén nézték a ceremóniát, Kemény pedig az igazán fontos kérdésekkel kapcsolatban annyit mondott: "Bízunk abban, hogy Benedek Tibi és Biros Peti játszhat majd a szerbek elleni összecsapáson."