<kep3>Diadal &#8211; előszél nélkül

A nemzeti csapat mindössze a harmadik nagy nemzetközi tornáján vett részt, az 1980-as Eb-n és az 1994-es vb-n még csak győzelmet sem tudott aratni, mi több, tíz éve rúgott gól és pont nélkül távozott az Egyesült Államokból. A csapat azóta várt a kiugrásra, de tavaly őszig egyetlen selejtezősorozatban sem tudott a harmadiknál jobb helyen végezni.



Előbb játszottak, majd szövetséget alakítottak

A görög válogatott az első világháború előtt nem játszott nemzetközi mérkőzést, az első lehetősége az 1920-as antwerpeni olimpián adódott. Ez sem volt hivatalos csapat, a görög szövetség, az Ellaniki Podoszferiki Omoszpondia (EPO) ugyanis csak 1926-ban alakult meg, ezzel Európa egyik legfiatalabb nemzeti futballszervezete.
A középszerűségből nemigen tudott kilépni, az első nagy dobása az 1980-as Európa-bajnokságon jött el. A selejtező legkiegyenlítettebb csoportjában végzett az élen, a kvartettben egy ponttal előzte meg Magyarországot és Finnországot, kettővel pedig a Szovjetuniót. Pedig akárcsak a mostani selejtezősorozatot, azt is két vereséggel kezdte, Finnországban 3–0-ra, a Szovjetunióban 2–0-ra kapott ki, mielőtt megemberelte magát, és a finneknek 8–1-gyel vágott vissza, majd a defenzív magyarok ellen 4–1-re diadalmaskodott. A szaloniki meccs hőse Gallakosz volt, tulajdonképpen az első két gólt szerző középcsatár döntötte el a meccs sorsát. A tornán aztán bivalyerős csoportba került, a hollandoktól (0–1) és a csehszlovákoktól (1–3) is kikapott, mielőtt gól nélküli döntetlent ért el NSZK ellen.
Utolsó lett az olaszországi tornán, de legalább megmutatta magát. Ezután csalódás volt, hogy a csapat az 1994-es világbajnokságig sehova sem tudott kijutni. Az Egyesült Államokban rendezett torna előtti selejtezők során megint szembetalálkozott Magyarországgal és az immár Oroszországgá változott egykori Szovjetunióval. Ellenünk Görögországban gól nélküli döntetlent játszott, a Népstadionban pedig nyerni tudott Aposztolakisz büntetőjével. A görögök ellen az utóbbi évtizedekben szinte mindig nehéz meccset játszottunk, és talán történetük legnagyobb vereségéért, az 1938-as 11:1-ért törlesztenek azóta is. A csoportelsőség a sorozat utolsó meccsén dőlt el, a vb-szereplést addigra már kiharcoló csapatok meccsén Athénban a görögök Nikosz Mahlasz góljával nyertek.
A vébén aztán leszerepeltek a kék-fehérek, Argentínától és Bulgáriától egyaránt egy négyest, Nigériától pedig két gólt kapott Alketasz Panaguliasz csapata, amely képtelen volt gólt szerezni. A vb-bukás után sorozatban háromszor végzett selejtezőcsoportjának harmadik helyén Görögország, amely a 2002-es vb-selejtezőkön siralmas produkciót nyújtott. Az ötös csoportban csak Albániát és Finnországot tudta legyőzni, mindkettőt hazai pályán, mindkettőt 1–0-ra. Idegenben kikapott tőlük, csak az utolsó csoportmeccsen nyújtott megfelelő produkciót, majdnem nyert Manchesterben az angolok ellen. Ám a 93. percben jött Beckham emlékezetes szabadrúgásainak egyike, amellyel 2–2-re hozta a találkozót, és a csoport élére lőtte Angliát (a görög gólokat Hariszteasz és Nikolaidisz szerezte). ---- Ekkor már Otto Rehhagel volt a szövetségi kapitány, és az angolok elleni meccs után a Belgium és Románia elleni győzelemmel, illetve a Csehország elleni döntetlennel jelezte, hogy az idei Eb-n való szereplésre jó eséllyel pályázik a csapat. Csakhogy kikapott otthon a spanyoloktól, majd idegenben Ukrajnától, és úgy tűnt, újabb éveket kell várni a sikerre. Ám a következő hat meccsén egy gólt sem kapott Görögország, amely a már sokat taglalt 1–0-ival megnyerte a csoportját, majd világraszóló meglepetést szerzett Portugáliában.
A csapat néhány tagja talán az olimpián is szóhoz jut, de utána roppant kemény vb-selejtezősorozat kezdődik, a görögöknek Ukrajnával, Törökországgal, Dániával, Grúziával, Albániával és Kazahsztánnal kell megmérkőzniük a csoportelsőségért, illetve a második helyért, amely – a megszerzett pontok számától függően – azonnali kvalifikációt, egyébként pótselejtezőt ér. Nagyon nehéz lesz a görögöknek megtartaniuk jelenlegi színvonalukat, ráadásul a németek Rehhagelt nagyon szívesen látnák hazája szövetségi kapitányi posztján.

Otto rehhagel még nem hosszabbított

Egy biztos: a szakember Görögországban már nem juthat feljebb, Németországban viszont talán csak ő képes arra, hogy a 2006-os vébére erős gárdát rakjon össze a házigazdáknál. Ha nem sikerül, ugyanolyan együttérzéssel fogadják majd lemondását, mint néhány hete Rudi Völlerét, hiszen a jelenlegi játékosállomány nem képes többre.
A következő napokban ez lehet a fő téma, és bár a minap azt híresztelték, Rehhagel 2008-ig hosszabbított a görög szövetséggel, ezt kedden minden érintett kategorikusan cáfolta, és állította, a 2006-ig szóló megállapodás marad érvényben. Meglepő lenne, ha Rehhagel addig kihúzná. ---- Mérkőzések száma: 412
Első mérkőzés: Svédország–Görögország 9:0 (1920. augusztus 28., az antwerpeni olimpián)
Győzelmek száma: 141
Döntetlenek száma: 97
Vereségek száma: 174
Rúgott gólok száma: 521
Kapott gólok száma: 654
Legnagyobb különbségű győzelmek
Otthon: Görögország–Szíria 8:0 (1949. november 25.)
Semleges helyszínen: Görögország– Szíria 4:0 (1951. október 14., Egyiptomban)
Idegenben: Feröer–Görögország 1–5 (1994. szeptember 7.), San Marino– Görögország 0–4 (1995. szeptember 6.), Ciprus–Görögország 0–4 (1997. március 12.)
Legnagyobb különbségű vereségek
Otthon: Görögország–Jugoszlávia 0:5 (1960. április 24.), Görögország–Hollandia 0–5 (1972. február 16.)
Semleges helyszínen: Svédország– Görögország 9:0 (1920. augusztus 28., Belgiumban)
Idegenben: Magyarország–Görögország 11:1 (1938. március 25.)
Legnagyobb sikerei: Európa-bajnok (2004), Mediterrán Játékok-győztes (1951), Mediterrán-kupa-ezüstérmes (1953), Balkán-kupa-ezüstérmes (1953), 2 x utánpótlás Eb-ezüstérmes (1988, 1998)