Baumgartner szereti a francia pályát

– A csapaton belül téma még a legutóbbi viadal?
– Mindenki vigyorog rám és kedves velem, de a pontszerzés már a múlt, most mindenkinek az újabb feladatra kell koncentrálnia, arra, hogy a francia futamon is ügyesek legyünk.
– Önben tudatosult már, hogy a neve felkerült a pontszerzők listájára?
– Viszonylag hamar feldolgoztam a tényt, talán már rögtön azután, hogy hazaértem Magyarországra. Szerintem nem jó, ha az ember sokáig pörget ilyen álmokat az agyában, mert a végén még elfelejti, hogy mi is a feladata.

– És mi lenne az?
– A hét végén jó tempót autózni, az edzéseken legalább olyan jól teljesíteni, mint Amerikában, és végül célba érni a versenyen.
– Úgy érzi, hogy most is van esélye a csapatnak a pontszerzésre?
– Reálisan nincs, de sohasem lehet tudni… Mi mindenesetre megpróbáljuk majd a lehető legtöbbet kihozni az autóból, aztán meglátjuk, ez mire lesz elég.
– Kapnak új alkatrészeket erre a hétvégére?
– A csapat az elmúlt két hetet szélcsatornában töltötte, és az ott szerzett tapasztalatok alapján elkészült egy új motorháztető, amelyet a pénteki edzésnapon próbálunk majd ki. No és egy-két apróbb aerodinamikai változtatásra is sor kerül.

– Mi lehet a siker titka a francia aszfaltcsíkon?
– A pálya utolsó két kanyarját tavaly építették át, úgyhogy szerintem az idén nem lesz jelentős változás. Szeretem Magny-Cours-t, mert gyors és lendületes. Két gyors sikánnal, nagy sebességű kanyarokkal – a célegyenes utáni bal-jobb például elég gyors – nagy féktávokkal. Összességében is jó a ritmusa, nem olyan pálya, amelyiken megölöd a sebességet, hanem inkább viszed magaddal.