Most már a finálét akarják

A helyi sajtó más képviselőinek hangvételére is a hitetlenkedés jellemző, a Ta Nea nevű orgánum szerkesztői azonban egyenesen vérszemet kaptak. "A játékosok folytatták a diadalmenetet, sikerük ismét az utcára vitte az ünneplő embereket. Most már a döntőt akarjuk, a történelem nem várhat tovább. Álmodni akarunk még!" – írják szinte követelőzve.
Felesleges lenne gúnyolódni rajtuk, ugyanis nyitott kapukat döngetnek. Minden jel arra utal, hogy a portugáliai görög futballkülönítmény tagjai nem fognak megelégedni a négy közé jutással, bármennyire váratlan is legyen a siker. "Most már természetesen a finálé a célunk, mert ezek után semmi sem lehetetlen. Persze elégedettek vagyunk azzal, amit elértünk, de még tovább szeretnénk jutni. Ehhez szerencsére is szükségünk lesz" – hangoztatta Janisz Topalidisz, a gárda segédedzője. "Óriási lehetőség előtt állunk. Ha azt nézzük, hogy keményen, igazi csapatként küzdöttünk az eddigi mérkőzéseinken, miért ne használhatnánk ki?" – vetette fel a csodálatos fejes gólt szerző Angelosz Hariszteasz.
Érdemes visszagondolni, micsoda kiáltó ellentétben áll a görögök csillapíthatatlan étvágyával Otto Rehhagel némely minapi nyilatkozata. A görögök német szövetségi kapitánya előzetesen folyton arról beszélt, hogy csapatának már a csoportból való továbbjutás is óriási fegyvertény. Jól számított, levette a terhet a futballisták válláról, de kérdés, mit fog mondani az elődöntőhöz közeledve. Úgy tűnik, nehéz lesz a felbolydult keret futballistáinak fejébe újfent beleverni, hogy ők az esélytelenek nyugalmával lépnek pályára…
Azért ne féltsük Rehhagelt, eddig döbbenetes munkát végzett. A babérokat is szereti learatni, a fényes győzelmet követően legalábbis hosszan nyilatkozott – és a legkevésbé sem fogta vissza magát. "Ez valódi szenzáció – kezdte eszmefuttatását "Otto király". – Az elmúlt három év során éjjel-nappal dolgoztunk, lépésről lépésre fejlődtünk. Félreértés ne essék, a görög játékosok egyénileg pompás képességűek, nekem csak a megfelelő csapatszellemet kellett megteremtenem. Egy harminc körüli vagy afölötti labdarúgókból álló társaságban a szabályok betartása nagyon fontos, ezért tekintettem elsődlegesnek a fegyelmet. Ha jönnek az eredmények, hinni kezdenek az edző módszereiben, de addig is egymásért kell dolgozniuk, különben hiábavaló az erőfeszítés."
Amikor a meccsről kérdezték, a 65 éves szakember akkor sem engedte, hogy akár a legkisebb mértékben csökkentsék tanítványai érdemeit: "Mindenki úgy játszik, ahogy a riválisa engedi. Mi pedig nem engedtük kibontakozni a franciákat. Szeretnék gratulálni a fiúknak ehhez az elképesztő győzelemhez, amelyet a lelkesedésükkel harcoltak ki. Ráébresztették a címvédőket, hogy nem ők a legjobbak. Valamennyien betartották a megbeszélt taktikát. Most rendezni kell a sorainkat, és felszabadultan készülni a következő feladatra. Mindenesetre örülök, hogy azt mondtam a görög szurkolóknak, jöjjenek Lisszabonba, és nézzenek meg minket. Azt hiszem, nem kellett csalódniuk" – fejezte be mosolyogva.
"Ma este igazán megmutattuk, mire vagyunk képesek. Megvertük a világ egyik legjobb együttesét, tehát senki sem vonhatja kétségbe, hogy megérdemelten vagyunk ott, ahol. Aki azt hitte, eddig csupán mázlink volt, az láthatta, hogy tévedett. Remélem, minden görög boldog, és büszke ránk " – jelentette ki a már említett Hariszteasz, akit hivatalosan is a párharc legjobbjának választottak. Ô mellesleg a legszebb pillanatokban sem csak a honfitársaira gondolt. A találata után felhúzta a mezét, s az alatta lévő pólón a "Micoud" felirat látszott. Értelemszerűen Werder Bremen-beli klubtársát és barátját, Johan Micoud-t akarta köszönteni, akit kiváló formája dacára Jacques Santini szövetségi kapitány az utolsó pillanatban kihagyott a francia keretből.

Takisz Fisszasz, aki a többi védővel karöltve levette a pályáról Henryt és Trezeguet-t, arról számolt be, mintha tudat alatt előre sejtette volna a nagy menetelést. "Hála Istennek, az esküvőmet a döntő utánra szerveztem. Az első félidőben egyértelműen jobbak voltunk a franciáknál" – tette hozzá.
"A futball szépsége, hogy bármikor megeshetnek ilyen csodák, mint most velünk. Majdhogynem tökéletesen játszottunk, bízunk benne, hogy máskor is hozni tudunk valami hasonló produkciót" – örvendezett Traianosz Dellasz.
Visszatérve a görög földön uralkodó közhangulatra, jellemző, hogy az egyik legismertebb tévés sportkommentátor, Janisz Diakogiannisz úgy vélte, kivételes időszakot él át a korábban kevés sportsikernek örülni tudó ország. "Ez a lehető legjobb reklám a közelgő olimpiának. Az idei nyár Görögországról fog szólni" – jósolta.

Vége a nagy sorozatnak

Több mint tizenhat hónap után befellegzett a francia válogatott veretlenségének, éppen egy olyan összecsapáson, amikor semmiképp sem szabadott volna kikapnia. A remek széria, amely a tavaly februárban, a csehektől elszenvedett, párizsi 0–2 után kezdődött, 21 találkozón át tartott. A 18 győzelem és csupán három döntetlen zöme tétmeccs volt – Eb-selejtezőkről és Konföderációs Kupa-találkozókról van szó –, a gólkülönbség ennek ellenére parádés: 54–8. Sőt a 2003. június 29. és 2004. június 13. között megvívott 11 ütközet során (tehát csaknem egy éven keresztül) a franciák egyáltalán nem kaptak gólt! Különösen annak fényében elismerésre méltó mindez, hogy baj nélkül vészelték át többek között a német, a holland és a brazil tizenegy elleni kilencven percet is. ---- S ---- &