Ballal is tökéletesen célzott

Igaz, a váltást nem holmi legényemberes hóbort, hanem a kényszer szülte, 1938 szeptemberében ugyanis egy hadgyakorlat során gránát robbant a "célzókezében", és leszakította a jobb kézfejét.
Hogy mennyire ragaszkodott a sportágához, azt jól mutatja, egy ilyen szörnyű baleset sem tudta eltántorítani tőle. Sőt ha lehet, onnantól kezdve még állhatatosabban edzett.
Szenvedélyének egyébként igen korán megmutatkoztak a jelei, hiszen már kisgyerekként imádott célba lőni. Talán ezért is iratták a szülei katonai iskolába, úgynevezett tiszthelyettesképzőbe 14 évesen.

A honvédségnél gyorsan felismerték a tehetségét, amely a lövészet mellett egyéb sportágakban is megmutatkozott. Takács ugyanis technikásan síelt, valamint ökölvívásban és rövidtávfutásban is a legjobbak közé tartozott. 1936-ban, a berlini olimpiát követően került először a sportpisztolyos keretbe. Azért nem korábban, mert nem volt tiszti rangja. Amikor aztán kiderült, hogy az ötkarikás játékokon csupa altiszt állt dobogóra, már Takács előtt is nyiltva állt az út, gyorsan beválogatták a nemzeti csapatba. Ekkor még jobbkezesként. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig…
A már említett súlyos balesetet követően meglepően gyorsan felgyógyult, és azonnal a bal kezébe fogta a pisztolyt. Szinte hihetetlen, de hét hónappal később már ő nyerte az évadnyitó gyorstüzelőpisztoly-viadalt, sőt még ugyanebben az évben a luzerni világbajnokságon az aranyérmes csapat tagja. Számára azonban érthetően a sportág legrangosabb megméretése, a nyári játékok a legfontosabb. 1948-ban, Londonban ez a vágya is teljesült: olimpiai bajnok lett.

Hozzá kell tenni, semmit sem bízott a véletlenre, már a felkészülés során arra kérte a barátait, hogy folyamatosan zajongjanak, tapsoljanak, rikoltozzanak, miközben ő lő. Csoda, hogy ezek után csöppet sem zavarta a londoni lőtéren tapasztalt versenyhangulat? Pedig az első versenynap után, azaz 30 lövés után még hármas holtversenyben állt az élen, ám ő teljes nyugalomban várta a folytatást, és nemcsak az aranyérmet szerezte meg magabiztosan – állítólag olyannyira biztos volt az elsőségében, hogy előre megírta a győzelmi beszédét –, hanem 10 körrel megjavította az addigi világcsúcsot is. Négy évre rá, 1952-ben ráadásul sikerült megismételnie a bravúrt, s hogy teljes legyen az öröme, tanítványának, Kun Szilárdnak jutott az ezüstérem.
Takács Károly legendás sportember. Noha akadt olyan a sportlövészet ötkarikás története során, aki több érmet gyűjtött nála, kivételes pályafutása a halhatatlanok közé repítette. ---- A ---- A