Szertefoszló olimpiai álmok
A magyar kötöttfogású különítmény felkerekedett a távoli Taskentbe, az üzbég fővárosba, hogy a második kvalifikációs versenyen a meglévő négy kvóta mellé megkíséreljen újakat szerezni. A tavalyi crételi-i vb és a két héttel ezelőtti újvidéki kvalifikációs verseny után ez utolsó lehetőség az athéni szereplés kiharcolására. Három versenyző mérlegel majd péntek este, a sydneyi olimpia ezüstérmese, Bárdosi Sándor azonban nem lesz közöttük&
Sydneyben az elúszott aranyérem miatt foghatta a fejét, Athénban már nem is indulhat
Sydneyben az elúszott aranyérem miatt foghatta a fejét, Athénban már nem is indulhat
– Kikaptam egy nevenincs svájcitól, úgy, hogy legalább hét pontot "elfelejtettek" megadni nekem. A verseny után már szinte biztos voltam benne, hogy nem én utazom Taskentbe. Főleg azért, mert különben sem vagyok a vezetőség kedvence. Már a tavalyi vébécsapatból is kimaradtam.
– A mellőzés bizonyára eredménycentrikus. Ha Sydney óta produkált volna valami "érmeset", most nem is lenne kétséges az indulása. Nem így látja?
– Sokadszor is bebizonyosodott, hogy a hetvennégy kilós súlycsoportban nincs értelme indulnom, Sydneyben is nyolcvanöt kilóban szerepeltem jól, most is nyolcvannégyben kellene. Ehelyett kiadták parancsba, hogy fogyasszak le, és eggyel lejjebb próbálkozzam. Hogy miért? Azt csak a vezetőség tudja!
– Ezzel gyakorlatilag búcsút inthet az olimpiának…
– Még talán nem főtt le teljesen a kávé. A kvóták ugyanis nem névre szólóak.
– No jó, de azt ön sem gondolja komolyan, hogy ha Taskentben Kiss Balázs az olimpiát érő első négy között végez, helyette majd ön indulhat Athénban?
– Nem úgy néz ki egyébként, hogy Balázs megcsinálja. Újvidéken technikai tussal kapott ki. Ha nem lesz kvóta ebben a súlycsoportban, azt csak az elnökségnek, a vezetőségnek köszönhető, és "gratulálni" kell majd nekik.
– Ha efféléket nyilatkozik, nem valószínű, hogy egyhamar kedvenccé válik.
– Engem már semmi sem érdekel.
– Ennyire padlón van? Netán az is megfordult a fejében, hogy abbahagyja az egészet?
– Igen, gondoltam rá. Meg az is eszembe jutott, hogy külföldre megyek, és más ország színeiben indulok a világversenyeken. Végül is majdnem mindegy, melyik országnév szerepel a mezemen, csak hagyjanak birkózni. Méghozzá a nyolcvannégy kilós kategóriában, hetvennégybe, sokadszor mondom, nincs értelme lefogynom, és nem is akarok többé. Ha itt Magyarországon ezt nem hagyják, majd megkeresem másképp a módját. Jelenleg meglehetősen rossz passzban vagyok, kedvemet vesztettem, és az bosszant legjobban, hogy nem a saját kezemben van a sorsom.
2/2. rész: Sydney óta eredmény nélkül
Legfrissebb hírek
