Az év vége felé közeledve nem meglepő, hogy hetek óta zajlik az ilyenkor megszokott találgatás, az idén ki kapja meg a tekintélyes France Football Aranylabdáját. A szaklap már közzétette az ötven jelöltjét, közülük kerül ki az a játékos, aki néhány nappal karácsony előtt átveheti a megtisztelő díjat. Hagyományos sorozatunkban a 25, általunk leginkább esélyesnek tartott jelöltet mutatjuk be.
"Sohasem szorult rá a tanácsaimra. A tehetsége és a hozzáállása emelte őt azzá, aki lett." Sonny Anderson 2003 Sonny Anderson 2003
Henry 2003-ban az Arsenalban és a francia válogatottban is vezéregyéniség volt
Henry 2003-ban az Arsenalban és a francia válogatottban is vezéregyéniség volt
Ha abban a szerencsében részesülnénk, hogy Thierry Henry vendégei lennénk, furcsa megfigyeléseket tehetnénk. Például, amikor telefonál, meg nem áll a lakásban: miközben fülén a kagyló, jobbal-ballal egy rongylabdát terelgetve dönti halomra a láthatatlan védőket. Ha a kisszobába toppanva repül felé anyja, világos, testcsel következik, majd egy surranó bomba, hadd repedjen a hosszún az ajtófélfa. Afelől sem lehet kétségünk, ha megvalósul jelenlegi legnagyobb álma és végre gyermeke születik, ott gurul majd egy labda a lába előtt, miközben jó apához méltón jártában-keltében altatja a kicsit odahaza. Ez Thierry Henry, az örök versenyző, akit még az egyébként kíméletlen angol bulvársajtó is viszonylagos békében hagy, tisztelve a sportág iránti rendkívüli alázatát. Tudomásul veszik, hogy zsigerből utálja a sztárcsináló mechanizmust. Még azt is "elnézték” neki, hogy a modellből lett csinos tévés műsorvezetővel, Nicole Merryvel tartott esküvőjére csak a szívéhez legközelebb állókat hívta meg, kerülendő a feltűnést. Ha cserébe olyan tempóban szerzi a gólokat, mint azt teszi immár esztendők óta, ám legyen csak otthon ücsörgő "unalmas figura”.
A France Football elismerésére pályázó további játékosokról Aranylabda-szavazás 2003 című összeállításunkban olvashat.
Henry hosszú utat járt be azóta, hogy az 1982-es világbajnokság legendás francia–német elődöntőjének tévéközvetítését nézve "eszmélt”, és eldöntötte, hogy az életét a futballra teszi fel (édesapja számára ez már a szülőszoba előtt egyértelmű volt…). A legnagyobb sikerei a mellékelt névjegyben megtalálhatók, de az idei esztendő diadalait kiegészítendő azért jegyezzük meg: 24 találattal második lett a Premier League góllövőlistáján, ő szerezte a Konföderációs Kupa döntőjének egyetlen (arany)gólját (4 találattal ő lett a nyári torna gólkirálya is), nemzetközi meccseken – kedvenc éktársával, David Trezeguet-vel holtversenyben – egyelőre ő az esztendő legeredményesebb játékosa az IFFHS kimutatása szerint, és természetesen oroszlánrészt vállalt a válogatott hibátlan Európa-bajnoki kvalifikációjában. Figyelemreméltó tény, hogy külföldi klubjaiban szerzett több mint 120 góljával az idén megelőzte a legendás Michel Platinit, és immár ő minden idők legeredményesebb francia légiósa.
Névjegy
THIERRY HENRY Született: 1977. augusztus 17., Ulis Állampolgársága: francia Posztja: támadó Magassága/testsúlya: 188 cm/83 kg Válogatott mérkôzései/góljai száma: 56/25 Klubjai: Monaco (1993–1998. december), Juventus (1998. december–1999), Arsenal (1999–) Legnagyobb sikerei: világbajnok (1998), Európa-bajnok (2000), Konföderációs Kupa-gyôztes (2003), U20-as Európa-bajnok (1996), francia bajnok (1997), angol bajnok (2002), FA-kupa-gyôztes (2002, 2003)
Nagyszerű éve elismeréseképpen begyűjtött már néhány dicséretet. A szövetségi kapitányok voksai alapján ott található az év három legjobb futballistája között (a jólértesültek szerint a hétfői eredményhirdetés után is lesz miért örülnie…), és a napokban vette át egykori példaképétől és monacói játékostársától, a brazil Sonny Andersontól a francia szaklap, az Onze Mondial idei aranylabdáját. Már előre bűnbánó önkritikát gyakorolunk arra az esetre, ha a France Football listáján is magasabban végezne az általunk megajánlott nyolcadik helynél. Hősünk Zidane-ra szavazna – vallotta be nemrég (azt már eddig is tudtuk, hogy Zizou viszont rá adná a voksát), és nem titkolta, ha választania kellene Beckham és Figo közül, akkor ő inkább a portugálért fizetné ki egy Real-meccs belépőjegyének árát. Az értékítéletek dzsungelében leírta az általa elképzelt ideális csatárt is: "Úgy kell tudni helyezkednie és fejelnie, mint Trezeguet, akciót hidegvérűen befejeznie, mint Raúl, a kapunak háttal pozíciót nyernie, mint Kluivert” – fejtette ki nemrég a fent már említett, belőle az idén háromszor címlapsztorit készítő havilapnak, az Onze-nak. És gyorsnak kell lennie, mint Thierry Henry – tette hozzá a lap a jellemzés teljessége kedvéért. Henry esetében jogos a kérdés, hogy mit szólna a Real Madrid esetleges szerződésajánlatához. Egyelőre köszöni szépen, nem kérne belőle. "Az Arsenallal sokkal nagyobb dicsőség lenne Bajnokok Ligáját nyerni, mint a Reallal. Különben is, amikor rossz passzban voltam, a londoniak és Arséne Wenger menedzser a hónom alá nyúlt – hát hogyan is fordíthatnék hátat nekik a közös kaland kellős közepén?” S hogy a még el nem nyert trófeákon túl mi motiválja? A gyerek. "A kicsik nagyon kegyetlenek tudnak lenni egymás között. Úgyhogy, ha egyszer apa leszek, kétszer olyan gyorsan kell futnom, mint addig, elvégre nem hagyhatom, hogy miattam csúfolják a kicsit az oviban!”
