Teljes a brazil uralom

A franciák olyan rosszul játszottak a torna elején, hogy az ember nem értette: hogyan is szerezhette meg ez a gárda a szeptemberi Európa-bajnokságon az ezüstérmet, a tavalyi világbajnokságról nem is beszélve, amelyen a bronzéremig menetelt. Aztán belejöttek a gallok, és a viadal végére mindössze két ponttal maradtak le a bronzéremtől. No persze illusztris társaságból kellett volna valakit leszorítaniuk a dobogóról. Ott vannak például az első helyre befutó brazilok, akik kétséget nem hagytak afelől, hogy miért mentek Japánba: mind a 11 meccsüket megnyerték, és mindössze négy szettet veszítettek. Egyfajta brazil uralom körvonalazódik, hiszen a dél-amerikaiak megnyerték a Világligát, a Dél-Amerika-bajnokságot és a Világkupát, tavaly pedig a világbajnokságot. Vagyis mindent, amit csak lehetett. Ha a brazilok tartják formájukat, könnyen megfoszthatják Szerbia-Montenegrót olimpiai bajnoki címétől. "Kitüntetés számomra, hogy én lehetek az első brazil edző, aki Világkupát nyert”– lelkendezett a torna után Bernardo Rezende, a dél-amerikaiak szövetségi kapitánya.10. férfi Világkupa, Japán
Kulöndíjasok. A legértékesebb játékos és a legjobb pontszerző: Takahiro Jamamoto (japán). Legjobb ütő: Giovane (brazil). A legjobb sáncoló: Andrija Gerics (szerb-montenegrói). A legjobb nyitó: Andrea Sartoretti (olasz). A legjobb feladó: Nikola Grbics (szerb-montemegrói). A legjobb liberó: Santos (brazil). A leglátványosabban játszó játékos: Daiszuke Uszami (japán)