Brescia: Robi Baggio búcsúidénye következik?

Hasonló a helyzet a középpályán, ahonnan a ghánai Appiah távozott a Juventushoz, és bár a posztját elfoglaló Luigi Di Biagio egykor a válogatott stabil embere volt, nem biztos, hogy 32 évesen a csapat vezéregyéniségévé tud válni.
Persze kérdés, hogy kell-e vezéregyéniség egy olyan együttesben, amely soraiban tudhatja minden idők egyik legnagyszerűbb olasz futballistáját, Roberto Baggiót. Robi ezen a nyáron is sokáig gondolkozott azon, hogy folytassa-e a pályafutását, és végül az igen mellett döntött, annak ellenére, hogy a nyár elején kisebb térdműtét miatt ismét kés alá kellett feküdnie. És persze annak ellenére is, hogy a klubvezetőség nem tartotta be a neki tett ígéretét, és nem bírta maradásra minden eszközzel Carletto Mazzonét, Baggio kedvenc trénerét. Így aztán három év után szétvált az "álompár”, bár az idős edző posztját elfoglaló Gianni De Biasi – a Brescia egykori játékosa, sőt, csapatkapitánya – azt ígérte, hogy pontosan ugyanúgy bánik majd a sztárral, ahogy elődje tette.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csapat Baggio körül forog majd (ha felépült a műtétjéből). A középpályáról Colucci, Di Biagio, Matuzalem és Bachini (esetleg Filippini) által "megtámogatott” játékmester szabadon alkothat, és próbálhat meg dialógust keresni Manieróval, aki egyedül lesz elöl. (Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a Modenától érkezett De Biasi megkockáztassa a Baggio plusz kétékes játékot, azaz az albán Tarét is beállítsa a kezdőbe.)
Egyedül a védelemről nem szóltunk még, amely Bilica és Seric távozása miatt gyengülni látszik, bár ha belegondolunk a brazil egynémely megoldásába és az ausztrál taktikai hibáiba, akkor ez talán nem is tűnik olyan súlyos csapásnak.