Két nap egymás után végigkajakozni 72 kilométert egy hullámos folyón, önmagában is becsületre méltó teljesítmény. Csay Renáta ráadásul nem túrázásképp, hanem a műfaj legjobbjaival versengve tette ezt az elmúlt hét végén a gdanski maratoni kajak-kenu Európa-bajnokságon, mi több, első magyarként a világon harmadikként mind egyesben, mind párosban (Szonda Kornéliával) győzni tudott.
Csay Renáta (elöl) és Szonda Kornélia azután is képes volt megvédeni Eb-aranyát, hogy Csay elôzô nap az egyest is teljesítette (Fotó: Danis Barna)
Csay Renáta (elöl) és Szonda Kornélia azután is képes volt megvédeni Eb-aranyát, hogy Csay elôzô nap az egyest is teljesítette (Fotó: Danis Barna)
– Illetlenség megkérdezni, hogy melyik viadal volt nehezebb a külön-külön is gyilkos két erőpróba közül? – Nem, csupán különbséget tenni nehéz. Az egyes jó ideig kellemesen alakult, elég nagy előnyre tettem szert, mígnem egy rossz mozdulat következtében beborultam. Hogy versenyben maradjak, külső segítség nélkül kellett visszaülnöm a hajóba. Mire kajakostul kiúsztam a partra, és visszakecmeregtem a helyemre, kis híján beért a lengyel Przybylska. A végén tehát nagyon kapaszkodnom kellett. A szeles idő és a nehéz pálya miatt amúgy sem volt könnyű dolgom, több mint három órán át tartott az amúgy 2 óra 40 perc alatt teljesíthető verseny. – Az időeredménye alapján a férfi kenu párosoknál is felfért volna a dobogóra. – Ezt így nehéz összehasonlítani, ám sokat segít a felkészüléskor, hogy Ludasi Róbert útmutatásai alapján egész évben Kolonics Györgyékkel edzhetek. – A szólózást követően női kajak párosban aratott győzelme immár meggyőzte arról, hogy a világbajnokságon is érdemes elvállalnia a duplázást? – Igen, ezek után természetesen a valladolidi vb-n is elindulok mindkét számban. Ezzel együtt hiába álltam rajthoz az idén már harmadjára K–1-ben és K–2-ben is, ilyen kemény terheléshez lehetetlen csak úgy hozzászokni. Nem úgy az aranyakhoz: következésképp Spanyolországban is szeretnék mindkétszer az élen zárni. – Milyen edzésmunkát végez egy ilyen kemény verseny előtt? – A télen ugyanazt csinálom, mint Kolóék, ám a vízre szállás után, amíg ők 500 és 1000 méteres időmérő edzéseket lapátolnak végig, nekem 11 kilométer megtételéig ketyeg a stopper. Mivel a maratoni kajakozás nem olimpiai sportág, az anyagi megbecsülés nem áll arányban az elvégzett munkával, jóllehet, én kivételes helyzetben vagyok: klubom, a Győri VSE odafigyel ránk is, és az Index szintúgy támogat. – Meddig óhajtja próbára tenni magát ilyen extrém terhelésnek? – Én még csak most lendülök bele, ám páros partnerem, Szonda Kornélia azt mondja, ez az utolsó idénye. Szerencsére meggyőzhető, minthogy 1999 óta rendre ezzel a kitétellel zárja a szezont.