Izzadva nyert a Kaposvár

Szombaton Dunaújvárosban újra a korábban már kipróbált alacsony szerkezetben küldte harcba játékosait, ami annyit tesz: Csíkos helyett a jobbára liberó Geiger került az egyik ütőhelyre, míg Geiger helyét Zarka foglalta el. Ruffing Péter természetesen a "A győztes csapaton ne változtass!” elméletet részesítette előnyben, amin cseppet sem csodálkoztunk.
A hazaiak gyors 2:0-val kezdtek, ám Tomanóczy nyitásai alatt, no meg Tóth Tibor rengeteg hibája következtében könnyedén fordított a Kaposvár. Sőt pillanatok alatt fényévnyire távolodott el riválisától. Tomanóczy szép lassan kivívta a "Tomahawk” becenevet, és a szett derekán már hat pontnál tartott, Tóthot viszont Németh Szabolcsra váltotta Ruffing Péter. A somogyiak mind támadásban, mind védekezésben kellően összpontosítottak, míg hazai oldalon csak Mózernek akadtak felvillanásai. Ez utóbbi kevésnek bizonyult.
A következő szettben 5:5-nél kezdődött a Dunaferr hanyatlása, amelynek okozói elsősorban a somogyi blokkok, és a hazai ütők gyámoltalan megoldásai voltak. Az időközben visszatért Tóth Tibor helyett újra Németh Szabolcsot vetette be az újvárosiak trénere, majd Szabó helyett Tóth Gábor próbálkozott meg a feladással. A két tinédzserrel megfiatalított Duna-parti hatos játéka stabilizálódott, és amikor két pontra csökkent a különbség (19:21), Demeter György időt kért. Egy látványos figurával tért vissza a Kométa, megtörvén a hazai előrenyomulást, egyúttal meg is nyugodtak a vendégek. Már nem hibáztak, míg a játszmát egy hazai baki zárta.
A gyengén nyitó Dunaferren nagyot lökött a harmadik felvonásban Forgó két ásza, amellyel 9:7-re megléptek a piros-fehérek. Az előnyöcske azonban nem adott kellő hitet, és a saját ritmusukat ismét megtaláló somogyiak – elsősorban Tomanóczy termelőkedve révén – három ponttal megléptek. Válaszként a házigazda emberelte meg magát, soraiban pedig újra Szabó Gábor osztotta el a labdákat. Urfi és Mózer feléledt, a hajrában aztán Forgó két ásza tette behozhatatlanná a hazai fórt. Szépítés ide, javuló játék oda, Ruffing Péter Tóth Gábort tette vissza a kezdőcsapatba a negyedik felvonásra. Nos, nem tévedett, ráadásul együttese hihetetlenül kemény nyitásokkal kínálta meg az ellenfelet, emellett kegyetlenül blokkolta a vendégek akcióit. Öt-hat pontos előnyből takarékoskodtak a hazaiak, míg 17:11-nél Mészáros jött feladónak Gubik helyett a túloldalon. Tomanóczy szintén pihent, de hiába ontotta a pontokat helyette Csíkos, a fantasztikusan szerváló Dunaferr (élén az ebben a szettben 9 pontig jutó 16 éves Némethtel) simán megnyerte a felvonást.
Vagyis minden az ötödik játszmára maradt, amelyben Dávid sáncra nyomott labdája a Kaposvárnak adott lendületet. A somogyiak 13:11-re vezettek, amikor Tomanóczy rontott, így meccslabda helyett közelített, pillanatok múlva egyenlített a Dunaferr. Mérkőzéslabdája viszont így is csak a Kaposvárnak volt, és a harmadikkal Gelencsér élt egy jól időzített sánc segítségével.

Mestermérleg
Ruffing Péter: – Átaludtuk az első két játszmát, aztán a fiatalok lendületet vittek a játékunkba. Ha az ötödik szettben kicsit jobban koncentrálunk, a meccset is megnyerhettük volna.
Demeter György: – Minden kezdődhet elölről. Kicsit elfáradtunk a harmadik és negyedik szettben, aztán nagyon küzdöttünk az ötödikben.

Alaposan bekezdett a Barcika, a pontok gyűjtögetésében Jánosi és Krnic járt az élen. Egy rövid nyíregyházi fellángolás eredményeként ismét szoros lett az állás (8:10), de Morozov is elfoglalta lőállásait, így ismételten négy-öt pontban állandósult a vendégvezetés mértéke. Hasonlóan a korábbi fellángoláshoz ismét két pontra közelítette meg ellenfelét az NYVSC (20:22), de Jánosi a végjátékban sem tudott hibázni, így a Vegyész jutott előnyhöz.
A látottak arra késztették Botos Ferencet, hogy feladót cseréljen, így Toronyai személyében a másik oldalon is egykori csapata ellen szereplő előkészítő lépett parkettre. Jótékonyan ez a váltás sem hatott a hazaiak játékára, hiszen a második játszmában is Morozovék vettek repülőrajtot. Jánosira nemcsak a támadások befejezését lehetett nyugodtan rábízni, hanem a mezőnymunkában is jeleskedett, a túloldalon viszont nem volt kit dicsérni. Pampuchnak és Mondinak ugyan akadt egy-egy jó periódusa, de ez is kevés volt a felzárkózáshoz (10:16). Vissza is tért a pályára Nyíri, és amikor Bunford blokk nélkül is hosszúra püfölte a labdát, éledni látszottak a hazai remények (14:17). Morozov bombájával mozdult el a holtpontról a Vegyész, majd Bunford és Krinic húzott falat a nyíregyházi ütők elé, így a játékrész hajrájára nem maradt izgalom. Még egy adalék a barcikaiak fölényéről: az első két szettnek egyetlen olyan pillanata sem volt, amikor hazai vezetést mutatott volna az eredményjelző…
Aztán a harmadik játszmában már erre is volt példa (1:0, 2:1), de a vendégek ismét elkapták a szettek elején rájuk jellemző, kiváló szériájukat, és Morozov ásznyitása után már az első technikai szünetet is tekintélyes előnnyel zárták (3:8). Az újabb feladócserék arra utaltak, hogy Botos Ferenc továbbra sem találta meg ideális hatosát. Vagy mégis? A nyíregyháziak ismét felzárkóztak két pontra (ebben a sorozatos barcikai nyitásrontásoknak is volt szerepe), ám mielőtt igenlő választ kaphattunk volna a kérdésre, Morozov rendre bevágott egy-egy vízfakasztó bombát. Ennek ellenére felzárkózott az NYVSC sőt, Szalai ütésével szettlabdához jutott. Ezt Krnic hárította, aztán Szalai már nem bírta el a rá nehezedő terhet, és a vendégek meccslabdáját Morozov értékesítette. A jelek szerint a nyíregyházi csapat ebben a bajnokságban csak idegenben tudja megkeseríteni a barcikaiak életét, és a Kecskemét elleni negyeddöntőhöz hasonlóan most sem hozott számára szerencsét a Bujtosi-csarnoknál lényegesen kisebb Bem iskola tornaterme.

Mestermérleg
Botos Ferenc: – Miként a Kecskemét ellen ugyanitt játszott mérkőzésen, tompák és görcsösek voltunk, csak a harmadik játszmára tudtunk igazán felszabadulni. Sajnos ezen a mérkőzésen nem találtam meg a megfelelő előkészítőmet.
Daniel Oravec: – Magabiztos és stabil játékkal nyertük a mérkőzést. A harmadik szett végére csökkent a koncentráció, de így is elégedettek vagyunk a látottakkal.