Rogge takarít - Gallov Rezső jegyzete

Ahogyan játszik, kiválasztja és műveli a sportot valaki – sokat elárul az egyéniségéről. Úgy tűnik, több mint másfél éves elnöki tevékenysége alapján megerősíthetjük, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Moszkvában 2001 júliusában megválasztott belga elnöke, Jacques Rogge esetében sincs ez másként. A hajdani remek vitorlázó – világbajnok, kétszer ezüstérmes – három olimpián is képviselte hazája színeit (Mexikóváros 1968, München 1972, majd Montreal, pontosabban Kingston 1976). A vitorlázók következetes emberek, megtanulnak kivárni, időzíteni, nem kapkodnak. A víz, a tenger nyugalomra, türelemre, szerénységre, ugyanakkor ügyességre és állhatatosságra neveli őket. Rogge nyilván nem véletlenül választotta az egyéniségéhez illő sportot. Okos vitorlázó volt és képességei révén mesterien fogta ki a szelet vetélytársai vitorláiból már az elnökségért zajló viharos széljárás idején is. Mindamellett a kellő agresszivitás sem hiányozhat belőle – ezt kifogástalan modorával feledteti – hiszen tizenhatszor küzdötte be magát annak idején a belga rögbiválogatottba.A "belga vitorlamester” bizakodó mosollyal vette át az ötkarikás sportmozgalom vezetését, rokonszenves gesztusokat tett a legyőzöttek felé, egységet, sportszerű tisztaságot, átláthatóságot ígért. Tudhatta ellenben már akkor, sőt előtte is, hogy a változások maguktól, vagy éppenséggel egymagától az elnöktől nem következhetnek be. Érdemes egy rövid tanulmányt készíteni a takarító műveletekről, azokról a személyi változásokról, amelyek Rogge elnök úr szándékait és elképzeléseit tükrözik. Vegyük sorra legelőbb azt a négyest, amelynek a tagjai szintén pályáztak Juan Antonio Samaranch 21 év után üresen maradt elnöki székére. Legelőbb is a kanadai Richard Poundot, aki nyíltan becsapottnak, az "európai-ázsiai maffia” összefogása áldozatának érezte magát. Samaranch bizalmi embere, kulcsszereplője a NOB televíziós és szponzori üzletkötéseinek, a hajdani első helyettes elhamarkodottan lemondott minden tisztségéről. Rogge nem erőltette a maradását, nyomban kinevezte helyére a norvég Gerhardt Heiberget. Azóta Pound "csak” tag, valamint a Doppingellenes Világügynökség (WADA) vezetője. Utóbbi azonban nem kifejezetten a NOB hatáskörébe tartozó önállóan működő szervezet, bár anyagilag azért függ az olimpiai bizottságtól. A dél-koreai Kim Un Jong, a végrehajtó testület egykori tagja – és hozzá hasonlóan az amerikai Anita DeFrantz – visszatért a jelenleg 129 tagot számláló egyszerű tagság közegébe. Itt van Schmitt Pál is (1999-ben első alelnök), akinek – jóllehet továbbra is a szervezet protokoll- főnöke – nem lesz könnyű visszakerülni a végrehajtó testületbe, ha egyáltalán vissza akar kerülni. Vonatkozik ez a 2000-es megvesztegetési botrány kirobbantójára, a svájci Mark Hodlerre is, ő ugyancsak szimpla taggá minősült viszsza, ám előrehaladott kora miatt már aligha gondolkodik nagy visszatérésen. A hajdani spanyol elnök egy másik bizalmasa – mindenekelőtt jogi, etikai, sőt szervezeti kérdésekben – a Moszkva utáni első alelnök, a szenegáli Kéba Mbaye (a Hágai Nemzetközi Bíróság valamikori tagja) tavaly a Salt Lake City-i játékok után intett búcsút, s érezve az idők változását, átadta még NOB- tagságát is. A Samaranch-klán alig valamivel több, mint egy esztendő alatt szinte észrevétlenül távozott, s felfrissített vezető nemzedék jutott Rogge bizalmából főszerephez. Az elnök saját korábbi tisztségét, helyét adta át például a Nemzetközi Evezős Szövetség svájci elnökének, Denis Oswaldnak, aki a 2004-es Athéni Olimpiai Játékok koordinációs bizottságát vezeti Rogge elnökké választása óta. Megbízható Rogge-embernek számít a jelenlegi végrehajtó testületben Oswald mellett az amerikai James Easton, az orosz veterán sportdiplomata, most ismét alelnök Vitalij Szmirnov, az olasz Franco Carraro, a görög Lambisz Nikolau, továbbá a már Rogge "uralkodása” idején bekerültek közül a hajdani rúdugrófenomén Szergej Bubka, s a zimbabwei Thomas A. G. Sithole. Utóbbit Rogge egyébként a napokban nevezte ki a NOB nemzetközi kapcsolatokkal megbízott igazgatójának (ezért természetesen le kell mondania NOB-tagságáról, hiszen a hivatásos apparátus tagjaként dolgozik majd Lausanne-ban, de hát könnyű elképzelni, hogy az afrikai helyére a végrehajtó testületbe hozzá hasonló beállítottságú tag kerül). Mielőtt továbblépnénk, azt is jegyezzük meg, hogy az Olimpiai Charta módosítása okán az elmúlt évtizedek gyakorlatától eltérően, 2002-től nem 11, hanem 15 tagja van a végrehajtó bizottságnak. A bővítés lehetőséget szolgáltat négy olimpiai szervezetnek a delegálásra. Jelenleg ez így fest: Nyári Olimpiai Játékok Sportágainak Nemzetközi Szövetsége (Denis Oswald), Téli Olimpiai Játékok Sportágainak Nemzetközi Szövetsége (Ottavio Cinquanta, a Nemzetközi Műkorcsolyázó-szövetség olasz elnöke), az AGFIS (Nemzetközi Sportszövetségek Szervezete) képviselőjeként a mexikói elnök Vasquez Rana, valamint a sportolók által választott képviselő – Szergej Bubka. A " nagytakarítás” érinti a NOB lausanne-i székhelyén működő hivatali apparátus irányítását is. A közelmúlt híre például, hogy távozik posztjáról Francois Carrard, a NOB főigazgatója. Rogge diplomatákat meghazudtoló taktikai húzással járt el. A főigazgatói poszt teljes embert követel – jelentette ki –, főállásban látható el. Felajánlotta ezt az amerikai egyetemen végzett, svájci illetőségű Carrardnak, aki azonban – tudható volt – nem hagyott fel ügyvédi irodájának vezetésével, inkább lemondott. Az állásra hamarosan nemzetközi pályázatot hirdet a NOB. Az már csak mellékes körülménye lehet a váltásnak, hogy annak idején Carrard igen szoros munka- és sportbaráti kapcsolatokat ápolt a kanadai Pounddal. Samaranch távozása után az a döntés született, hogy hivatalának vezetője, a szintén svájci Madame Francoise Zweifel az Olimpiai Múzeum igazgatója lesz. Így történt. A "menekítés” mindazonáltal átmenetinek bizonyult: Zweifel asszony végérvényes távozását is a napokban jelentették be – ahogyan illik, elegánsan –, elévülhetetlen érdemei elismerése mellett. Új korszak kezdődött Lausanne-ban. Rogge mesteri érzékkel vezényli az átalakítást, a másutt indulatokat gerjesztő, nem kevés gyötrelemmel járó műveleteket békés módszerekkel hajtja végre. Kiválóan ért ehhez is. Nem csak tehetségesen vitorlázott – huszonhét évig ortopéd sebészként többnyire fájdalommentesen operált is.