A főnök helikopterén utazni nagyon nagy kegy. Hubert Auriolt szentként tisztelik a dakarosok, ő a verseny főszervezője, az ő véleménye bármilyen kérdésben mérvadó, a döntései megkérdőjelezhetetlenek. Ô az az ember, aki már a kezdetektől résztvevője a sivatagi show-nak, és ő az az ember mindmáig az egyetlen , akinek autóval és motorral egyaránt sikerült győznie a világ legnehezebb terepraliversenyén.Szóval, nem mindennapi figura.
A japán Maszuoka Hirosi hétfôn is szenzációsan versenyzett a Dakar-ralin
A japán Maszuoka Hirosi hétfôn is szenzációsan versenyzett a Dakar-ralin
Az induláskor még épphogy hajnalodik és mínuszok röpködnek, de néhány perccel a helikopter felszállása után a horizonton megjelenik a nap. A látvány lélegzetelállító: körös-körül mindenhol homok, semmi sem vonja el a figyelmet a néhány perc alatt lezajló napfelkeltéről. Ezután pompás pálmaligetek fölött repül el a kis gép, és kiderül, nem túlzás, hogy Tozeur a világ egyik legnagyobb oázisa. A karaván útja innen el-Bormába vezet, köves, gyors szakaszokon és lassú, dűnés részeken keresztül. A helikopter mindenhol leszállt, ahol a "főnök” észrevett egy bajba jutott versenyzőt. Auriol megkérdezte, minden rendben van-e, és csak akkor ment tovább, amikor látta, hogy a versenyzőnek nincs baja. Ez tehát a Dakar emberi oldala. Itt vigyáznak a versenyzőkre – szükség is van rá, hiszen a sivatag "veszélyes üzem”. A hétfői az utolsó szakasz volt Tunéziában, ettől kezdve Líbiában autózik a mezőny, olyan utakon, amelyeket senki sem ismer.
Kis megint "állt a gázon”
De maradjunk még a hétfői napnál, hiszen volt minek örülni akkor is! A jubileumi Dakar elejétől kezdve remekül teljesítő Kis Sándor, Czeglédi Péter kettős ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: 28. helye egyszerűen parádés. Pedig Kis azt mondta, az autója rugózása nem volt az igazi, a hosszú, nyújtott kanyarokban mindig vissza kellett váltania, ahelyett, hogy gyorsított volna. "A pálya egy része technikás volt, a másikat meg teligázzal lehetett teljesíteni – mondta Kis hétfő este. – Az eredménnyel elégedett vagyok, azon dolgozunk, hogy a mezőny első negyedében maradjunk. Ha ez sikerül, akkor mindennap emberi időben beérünk a célba, és lesz időnk magunkra és az autónkra.” A második legjobb magyar páros ezen a napon Jakab Tamás és Fenesi József volt. A duó izgalmas és eseményteli napot tudhat maga mögött: az első 100 kilométeren nagyon gyorsak voltak, azután azonban hibáztak. Az egyik Y kanyarban jobbra helyett balra fordultak, és mindjárt összeszedtek két defektet. Jó néhány perc eltelt, mire kicserélték a lyukas abroncsokat, de ennek ellenére sem voltak bosszúsak, mert végre autóztak egy jóízűt. Az ő autójukkal kapcsolatban egyébként érdekesség, hogy nincs benne szélvédő, ezért a versenyzők zárt sisakot használnak. Ez két dolgot jelent: hihetetlen szabadságérzetet ("olyan, mintha az ember autóval motorozna”), másrészt viszont azt, hogy reggelente, a nulla fokban a versenyzőknek minden ruhát magukra kell szedniük, hogy meg ne fagyjanak. De azt mondják, az élvezet nagyobb, mint a szenvedés.
Túl az első ásáson
Az autósaink közül harmadikként Benyó Miklós és Maurer Péter érkezett meg a táborba. A kétszeres terepralibajnok bevallotta: ezen a napon megtanulta, hogyan kell ásni. Körülbelül húsz percet vesztegetett el a dűnék között azért, mert későn kapcsolt felezőbe. "Ez az autó nem elég erős nekem, és nem elég erős ezekhez a pályákhoz – mondta Benyó. – Rossz érzés, amikor mindig hátrafelé kell nézegetni, hogy jönnek-e mögöttünk. De hát ez van, a mi motorunk majdnem teljesen széria.” Benyó csapattársa, a szintén a Hyundai Autó Hungaryt erősítő Liszi László, Rack György páros lapzártánkig nem érkezett be a táborba. A róluk szóló híreket vasárnap azzal zártuk le, hogy nem tudták teljesíteni a szelektív szakaszt, de helyrepofozták a Terracant, és elindultak Tozeurba. Nos, szerencsésen meg is érkeztek, sőt az időközben elkészült új lengőkart is sikerült betenni a kocsiba, de úgy tűnik, az el-Bormába vezető úton megint gondjuk lehetett, mert a legutolsó hírek szerint az első ellenőrző ponton még áthaladtak, a többin azonban nem. Jó hír ehhez képest, hogy a Palik László, Darázsi Gábor kettősnek viszont az égvilágon semmi gondja sem volt. A gyors pályán megpróbálták egy kicsit jobban meghajtani az autót (afféle tréningként az előttük álló hosszú szakaszokra), de a Toyota abszolút jól bírta a kiképzést, karcolás nélkül jutott el a célig. "Remek ritmusú pálya volt, amely ízelítőt adott abból, mi vár még ránk az elkövetkezendő szűk két hét során – kezdte Palik. – Úgy érzem, végre elkezdődött a Dakar, és már alig várom a dűnés részeket.”
Elmaradt a szülinapi győzelem
És akkor lássuk, mi történt az élmezőnyben. A Dakar-címvédő Fabrizio Meoni úgy ismeri ezt a szakaszt, mint a tenyerét, úgyhogy sokan tőle várták a szakaszgyőzelmet, mások meg annak örültek volna, ha a negyvenedik születésnapját hétfőn ünneplő Alfie Cox győz. Nos, a Világkupa idei győztese alaposan keresztülhúzta mindkettejük számítását. Richard Sainct már a szelektív elején utolérte a brazil De Azevedót, majd befogta a spanyol Joan Romát is, és bár a hatalmas por miatt nem vállalkozott arra, hogy megelőzze, így is rávert több mint három percet. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Meoni és Roma is defektet kapott a köves szakaszon. Ezért aztán mindketten örültek annak, hogy egyáltalán célba értek, ilyen jó eredményre – Meoni második, Roma harmadik lett – egyikük sem számított. A szülinapos Coxnak meg kellett elégednie az ötödik helyezéssel, mivel az egy hónapja vállsérülést szenvedő, de azóta egészen szépen rendbe jövő Despres is befurakodott elé. A francia számára amúgy egyáltalán nem volt könnyű a nap, hiszen a 285 kilométerből 200-at állni kellett motoron, ez pedig eléggé megterhelő a karok, no meg a vállak számára. A magyar motorosról, Szilvási Péterről annyi hírünk van, hogy az első időellenőrző ponton még áthaladt (igaz, előtte egyszer elesett), Benyóék találkoztak vele körülbelül a táv felénél, de el-Bormába lapzártánkig nem érkezett meg. Az autós élmezőnyben a Mitsubishi gyári pilótái Maszuoka és Peterhansel révén kisajátították a dobogó első két fokát. Sok mindent elmond az autó és a csapat erejéről, hogy a szakaszgyőztes Maszuoka Hirosi a célba érkezés után azt mondta: "Egyáltalán nem éreztem, hogy gyorsan megyek, tudtam volna még sokkal gyorsabban is. Körülbelül a kilencven százalékot teljesítettem.” És ehhez jön még adalékként az összetett hatodik De Villiers megjegyzése: "Amikor a Mitsubishi elszáguldott mellettem, olyan érzésem volt, mintha álltam volna.” A háromgyémántos márka tehát hódít, Maszuoka az összetettben is átvette a vezetést Peterhanseltől, és mögöttük jó néhány perccel lemaradva következnek csak a többiek, Sinozuka Kendzsiro vezetésével. Nem a japánnal, de a Nissan-csapattal kapcsolatos hír, hogy az eddig remekül teljesítő, négyszeres Dakar-győztes Ari Vatanennek ezen a napon meg kellett elégednie a 13. helyezéssel. Az ok: a "repülő finn” három defektet kapott a szelektív szakasz során. Még jó, hogy nem négyet, mert annyi pótkerék már nem volt nála…