ATLÉTIKA - Rop a Nagy Alma bajnoka

A kenyainak a lábával akadtak gondjai, jelentősen visszaesett a vezetőkkel szemben. Csak az volt a szerencséje, hogy az irammenő Szilvia Szkvorcova folyamatosan azt figyelte, hogy ne fusson el túlságosan a többiektől. Ezt kihasználva a férfiak előtt 35 perccel induló női élmezőnyt befogta ugyan Okayo, de arra nem volt elég ereje, hogy fél táv után velük is tartson.Akkor többen úgy döntöttek, hogy az 1:14:12 órás féltávnál mért részidő – nehéz pálya ide, vagy oda – nagyon kevés, pontosabban nagyon sok. Az első maratoniján induló, szinte teljesen vak futónő, Marla Runyan hősiesen küzdött, többször összeütközött vetélytársaival, elvétette a frissítőit, leszakadt, de visszaküzdötte magát, végül ez már túl sok volt a számára. 32 kilométertől ketten elhúztak a többiektől. Az olimpiai bronzérmes kenyai Joyce Chepchumba és az orosz Ljubov Gyenyiszova szinte vállt vállnak vetve futott. Korábban a jugoszláv Olivera Jevtics és az ausztrál Kerryn McCann is ezt tette, csakhogy ennek nagy bukás lett a vége. Öt kilométerrel a vége előtt a kenyai úgy döntött, itt az ideje dűlőre vinni a dolgot: a tíz fokos, egyébként ideális futóidőben eldobta kesztyűit, és eggyel nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt. Bár a végére kissé szétesettnek tűnt a mozgása, magabiztosan győzött 2:25:56-os idővel, vagyis a táv második felében 1:11:42-t teljesítve. Gyenyiszova másodikként, az ütközés okozta bukás után villámgyorsan talpra álló Jevtics harmadikként végzett. Marla Runyan ötödik helye, és főként nagyszerű ideje ugyancsak figyelemre méltó. A 10 mérföldön nemrég a világ legjobb idejét elérő Sonia O'Sullivan, bár a táv első felében nagyon aktív volt és a szakértők nagy eredményt vártak tőle, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A később rajtoló férfiak között 25 kilométerig több mint húszan futottak együtt az élen. Ekkor már nem tartott velük a címvédő. Az idei bostoni maratoni győztese, a helyes kis sapkában futó kenyai Rodgers Rop 70 perccel a rajt után megindult. Pillanatokon belül szétrázta a mezőnyt, csupán honfitársai, Laban Kipkemboi és Christopher Cheboiboch, az amerikai Mebrathom Keflezighi, valamint a francia Mohamed Ouaadi tartotta vele a lépést, no meg a dél-afrikai Gert Thys. Harminc kilométer után már csak ketten számítottak a győzelemre is esélyesnek. Rop és Cheboiboch olyan rezzenéstelen arccal rótta az utat, hogy megjósolhatatlan volt, kiben maradt több a végére. Élmény volt a két kenyai mozgása. Mintha nem is majdnem két órája indultak volna, hogy nagyjából három perces kilométereket fussanak szinte vég nélkül!Rop aztán úgy hat kilométerrel a vége előtt erősített, és erre fiatal vetélytársának nem volt válasza. Rodgers Rop így azt a bravúrt könyvelhette el, hogy az idén a világ legjelentősebb maratonijai közül kettőn is diadalmaskodni tudott, hiszen az áprilisi bostoni elsősége után most New Yorkban is az ő fejére került a babérkoszorú. Ráadásul a tavaly felállított pályacsúcstól (2:07:43) sem volt túlságosan messze. Szintén győztes honfitársnője nem véletlenül fogadta kitörő örömmel Ropot, ugyanis mindketten ugyanabban a csoportban készülnek, ugyancsak távol Afrikától: a németországi Detmoldban.