A Zalaegerszegen elszenvedett kétgólos vereség, majd Győrött a Ferencváros elleni 21-es csatavesztés után Tamási Zsolt azt mondta játékosainak (és a sajtó útján a csapat híveinek is üzente): nem szabad, hogy e két egymást követő csatavesztés pánikhangulatot teremtsen. A következő három mérkőzésen hét pontot kell gyűjteni, és akkor újra dobogós helyen lehet az ETO. Ezt a tervet a győriek maradéktalanul teljesítették is.
"Siófokon ugyan csak az utolsó percben csúszott ki kezünkből a győzelem, de ha azt a találkozót reálisan értékeljük, azt kell mondanunk, a döntetlen megfelelt a játék képének. A bajnoki táblázat utolsó és utolsó előtti helyezettje ellen pedig hazai pályán a három-három pont begyűjtése a kötelező feladatok kategóriájába sorolható. Azért is fontos volt a siker a számunkra, mert egy újabb nehéz sorozat előtt állunk.
A gyôri újhullám egyik ígéretes tehetsége, Weitner Ádám most sem okozott csalódást
A gyôri újhullám egyik ígéretes tehetsége, Weitner Ádám most sem okozott csalódást
A gyôri újhullám egyik ígéretes tehetsége, Weitner Ádám most sem okozott csalódást
A gyôri újhullám egyik ígéretes tehetsége, Weitner Ádám most sem okozott csalódást
A következő öt hét során öt nehéz bajnoki vár ránk, ebből három idegenben, és további két Magyar Kupa-mérkőzést is szeretnénk eredményesen megvívni” – fejtegette Tamási Zsolt, aki október 28-án tölti be harminchetedik életévét. Az ETO szakvezetője számára talán a legszebb, legértékesebb születésnapi ajándék az, hogy csapata dobogós helyről várhatja a bajnokság folytatását. Szombat este a Békéscsaba ellen tehát papírforma győzelmet aratott a győri gárda, ráadásul a mérkőzés megnyeréséhez nem is volt szükségük maximális erőkifejtésre a hazaiak részéről. Ennek ellenére a zöld-fehér együttes minden tagja átlagon felül teljesített, sőt, Szanyó Károly még a jók közül is kiemelkedett. A labdarúgó ezúttal ismét a győriek karmesterének bizonyult, a találkozó első negyedórájában lőtt két góljával tulajdonképpen el is döntötte a mérkőzést. "Örülök, hogy jól futballoztam, ám a labdarúgás csapatjáték, azaz jól teljesítő társak nélkül nem lehet eredményt elérni – mondta Szanyó. – Így ez a győzelem is a kollektíva sikere. Az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal nem volt nehéz dolgunk, még azt a luxust is megengedhettük magunknak, hogy négy–egy után kissé lazítsunk.” E megállapítással – még ha nem is örült neki – a vendégek szakvezetője, Garamvölgyi Lajos is egyetértett… Tizenkét forduló után tehát a listavezetőtől öt ponttal lemaradva ismét dobogós helyen áll az ETO. Ám úgy tűnik, a győri sportbarátokat ez a tény sem lelkesíti eléggé. Változatlanul kevés a néző, hétről hétre üresen marad az egykor zsúfolt ETO-aréna nézőterének nagy része. Az is sajnálatos, hogy azok a kevesek, akik kilátogatnak, legjobb esetben is csak néma szemlélői az eseményeknek. Illetve, ha hallatják is hangjukat, inkább csak korholják a hazaiakat. Szombat este például az együttes vezetőedzőjét "találták meg” akkor, amikor a szakember a jelentős előny birtokában úgy döntött, a kispadon ülőknek is játéklehetőséget ad. Pedig a váltások az edzőt igazolták; Baumgartner Attila például látványos gólt lőtt, és az ígéretesen fejlődő utánpótlás-válogatott Regedei Csabát is csak a balszerencse fosztotta meg attól, hogy egy bátor előretörés és lövés után feliratkozzon a góllövőlistára. Jó lenne tehát, ha a győri futballbarátok rádöbbennének: az áhított sikerek elérésének egyik elengedhetetlen feltétele a csapat és a szurkolók összefogása… A másik oldalon érthetően elkeseredett volt a hangulat. A játékosokat is megviselte az újabb súlyos vereség, de leginkább talán Garamvölgyi Lajos szakvezető volt összetörve. "Korábban többé-kevésbé sikeres voltam a csapataimmal – mondta Garamvölgyi. – Békéscsabára segíteni jöttem, de valamiért nem sikerül a tűzoltás. Kereshetnénk az okokat, nyilván meg is vannak a magyarázatok, de e pillanatban többet és okosabbat én sem tudok mondani. A lelkiismeretem mindenesetre tiszta. Sokan kérdezik, mikor unom meg ezt az egészet, és mikor dobom be a törülközőt, de én mindenkinek csak azt felelem, hogy nem szeretném elsőként elhagyni a süllyedő hajót.” A lila-fehérek rossz hangulatát csak erősítette, hogy a meccs 62. percében egy hazai támadás során a győri Igor Nicsenko és a brazil Ademar Braga csapott össze, majd a hazaiak ukrán légiósa ráesett a békéscsabai védő lábára, aki a földön maradt (vasárnapi tudósításunkban kétszer szerepelt a győri együttes összeállításánál Németh Norbert neve, kimaradt viszont Nicsenkóé, aki az ETO csatársorában jutott szerephez, és 6-os osztályzatot kapott). Braga társai egy reccsenést is hallottak, de elsőre úgy tűnt, nincs nagyobb baj. A csapat vezetői bevitték a mérkőzés után a győri kórházba Bragát, ahol megállapították: eltört a bal bokája, valamint a szárkapocscsontja, ráadásul a szalagok is szétcsúsztak. Noha a helyi orvosok fölajánlották, hogy megműtik a légióst, a csabaiak úgy döntöttek, a fővárosba szállítják a labdarúgót. Braga így szombat éjjel óta a Sportkórház lakója, ám a műtéttel egyelőre várnak, mert e-mail-váltásokkal egyeztetnek a 25 éves futballista családjával arról, mi is történjen. Ám egyre inkább úgy tűnik, halaszthatatlan az operáció, így várható, hogy hétfőn kés alá kerül a békéscsabai labdarúgó.
