Küzdöttek, mégis kikaptak

És ez nem kis szó, főleg annak tükrében, hogy bizony igazak voltak az innen érkező hírek: a képzett és hórihorgas svéd védők mellett, illetve között kellett kapura törnie Szabics Imrének és Bajzát Péternek. Negyedóra leforgása alatt a házigazdáknak voltak lehetőségeik, ám idővel a magyar gárda is bátrabbá vált, amit Buzsáky Ákos lövése nyomatékosított, és bizony az előbb említett két csatár is többször indult jó ütemben Johan Wiland kapuja felé.
Mondhattuk (volna): ilyen határozott játékkal volt keresnivalója csapatunknak, ám az optimizmust gyorsan lehűtötte egy játékvezetői ítélet. Az angol Mark Halsey ugyanis nem engedte a kemény játékot, és a 33. percben kiállította az ellenfelével szemben szabálytalankodó Pusztai Olivért.
Az olimpiai együttest így megint utolérte a végzete, hiszen emlékezhetünk: a spanyolok és az izlandiak elleni előkészületi mérkőzésen Torghelle Sándort, valamint Szabics Imrét is leküldte a pályáról a játékvezető.
Emberhátrányban futballozni pedig…
Nem volt hát irigylésre méltó helyzetben Róth Antal, aki túl sokat nem késlekedett a váltással, mert a félidő lefújása előtt támadót védőre áldozott. Lehívta a pályáról az amúgy lendületesen futballozó Bajzát Pétert, és helyette a debreceni csapattársát, Máté Pétert állította a védelem tengelyébe. S bár ettől kezdve fölénybe kerültek a hazaiak, gólt nem sikerült lőniük, ami azt mutatta, hogy a bekkek a kiállítás miatt sem omlottak össze, az viszont kérdéses volt, hogy vajon meddig bír ellenállni a nagy nyomásnak a csapat, illetve marad-e erő arra, hogy támadást is vezessen…
A svédek mindenesetre bekeményítettek, és a szünet után dupla olyan gyorsan, s vehemensebben futballoztak, mint ahogyan tették azt az első félidőben. A számításukba csak egyetlen apró hiba csúszott: a magyarok sem adták alább, és kilenc mezőnyjátékossal futballozva továbbra is mutatós támadásokat vezettek.
A fiatalok igazán pörgős iramot diktáltak, bár ebben a nagy rohanásban értelemszerűen a svédek kezdeményeztek többet. A vendéglátók a kontrákkal próbálkoztak, és persze ezt könnyedén tehették, hiszen létszámfölényben voltak, ráadásul számukra kedvezett (és ez azért a magyar fiatalok dicsérete), hogy az ellenfél nem adta fel, nem állt be sündisznóállásba, hanem támadott továbbra is. A svédeknél leginkább Alexander Farnerud élt, ő feltűnt a pálya minden pontján, a vörös hajú fiatalember középről indulva, némiképpen öntörvényű játékot engedve magának mozgatta a társakat. Nem volt könnyű ellene játszani, néha egymaga több zavart okozott a védőknek, mint a jó felépítésű Johan Elmander, avagy a kiszámíthatóbb szélsőjátékot teljesítő Johan Andersson. Farnerud egyszerre volt irányító és támadó, egy esetben például magát hosszan szöktetve próbált átfurakodni a magyar hátvédeken, és bizony csak egy kétségbeesettnek tetsző, de annál határozottabb szerelés állította meg nagy futását, még mielőtt eljutott volna Balogh János kapujáig.
Érdemes megemlíteni, hogy a hazaiaknál a balhátvéd posztján játszó, és amúgy csapatkapitányi feladattal megbízott Mikael Dorsin is rendkívül tehetséges futballista benyomását keltette, és nem lenne nagy csoda, ha rövidesen már az A-válogatottban tűnne fel…
Illesse dicséret a magyarokat is, mondjuk, a Sturm Grazban futballozó Szabics Imrét, aki egyetlen támadóként igyekezett megzavarni a svéd játékosokat, mi több, gyakorta vállalkozott arra, hogy az összekötő helyén kilépve mutassa magát, de a középpályások mindegyike és a védők is igazán becsületes, megalkuvás nélküli futballt mutattak be.
A nagy hidegben aztán jött a hidegzuhany, és ki más, mint Farnerud okozta a kellemetlenséget: a vörös üstökű támadó a hajrában szemtelen mozdulattal emelte a magyar kapuba a labdát, és ezzel el is döntötte azt a mérkőzést, amelyen a svédek nagyobb tempóban futballoztak, de a magyarok jobban küzdöttek – csak éppen vesztettek…

Percről percre

5. perc: Buzsáky jobb oldali szögletét követően Pusztai próbált kapura fejelni tíz méterről, azonban Wilandnak nem okozott gondot a hárítás.
7. perc: Szabadrúgáshoz jutott a svéd csapat a magyar kaputól 20 méterre a balösszekötő helyén. Ishizaki jobbal elcsavarta a labdát a sorfal fölött, ám mielőtt az a jobb oldali kapufa mellett a hálóba vágódott volna, Balogh remek vetődéssel szögletre mentett.
11. perc: Farnerud keresztlabdája után Elmander sarokkal a balösszekötő helyén felzárkózó Dorsin elé paszszolt, aki így nagy helyzetbe került, a védő tíz méterről ballal lőtt, a labda a felső lécről pattant vissza.
19. perc: Bodor bal oldali beívelése után kifejelték a labdát a hazaiak, a középen érkező Buzsáky ragyogó mozdulattal mellel maga elé tette azt, majd 20 méterről a kifutó védők között ballal lőtt, ám a kapu bal oldalába tartó labdát Wiland megfogta.
29. perc: Bajzát küzdött a labdáért, aztán Adam Johansson elcsúszott a hazai tizenhatoson, Németh Norbert odaugrott, megszerezte a labdát, majd tíz méterről a balösszekötő helyéről ballal nem sokkal lőtt a felső sarok fölé.
33. perc: Pusztai a magyar tizenhatos közelében elrúgta a labdát, majd összecsapott Elmanderrel, a svéd a földön maradt, a játékvezető pedig kiállította a magyar védőt.
38. perc: Németh Norbert került lövőhelyzetbe a balösszekötő helyén a kaputól 14 méterre, de ballal nem találta el jól a labdát, így az elkerülte a svéd kaput.
47. perc: Bodor keresztlabdája (a balhátvéd posztjáról indított labda a jobbszélső helyére szállt), üresen találta Czvitkovicsot. Az MTK Hungária fedezete nem a kapu elé nyeste a labdát, hanem visszafelé passzolt Szabicshoz, a támadó egy átvétel után lőtt volna, ám az utolsó pillanatban becsúszva érkezett Per Nilsson, és szögletre szerelt.
67. perc: Ishizaki végezte el a hazaiak szabadrúgását a balösszekötő helyéről, az alapvonaltól 30 méterre. A középre ívelés után röviden mentettek a magyar védők, Patrick Jönsson 17 méterről kapásból jobb belsővel lőtt, nem sokkal a kapu fölé.
71. perc: Farnerud cselei után Ishizaki 22 méterről középről, jobbal rosszul lőtt – a labda messze a magyar kapu mellé szállt.
84. perc: Farnerud eldöntötte a találkozót… A hazaiak legjobbja a jobbösszekötő helyén kilépett a magyar védők között, majd 13 méterrel ballal elpörgette a labdát a kifutó Balogh János mellett, amely a kapu bal alsó sarkában kötött ki.
0–1
90. perc: A balösszekötő helyén kilépő Torghelle mellel maga elé vette a labdát, majd ballal 12 méterről egyből lőtt, a stadionban helyet foglaló magyarok gólt kiáltottak, ám a labda elkerülte a bal alsó sarkot.

Mestermérleg

Tarbjörn Nilsson a svédek szövetségi edzőjeNagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl, nem volt könnyű feltörni a tíz emberrel is jól játszó magyarok védelmét. Sokat támadtunk, többet kezdeményeztünk, így végül is megérdemelten nyertünk.

Róth Antal a magyarok szövetségi edzője: A csapat végig egyenrangú ellenfele volt a jó erőkből álló svéd válogatottnak, és annak ellenére sem játszottunk alárendelt szerepet, hogy a meccs nagy részében kilenc mezőnyjátékossal futalloztunk. A labdarúgás azonban nem erről, hanem az eredményességről szól…