Fény és árnyék
Rég láthattunk futballmérkôzésen ennyi gyereket és hölgyet. Kispestre ezúttal családok jöttek ki, a férfiak nem hagyták otthon feleségüket sem, s bár így is viszonylag kevés nézô volt, a hangulatra nem lehetett panasz. Nagy lehetôséget kaptak tehát a kispestiek arra, hogy jó játékkal ismét maguk mellé állítsák a szurkolókat. Azok a drukkerek, akik péntek este csak azért látogattak ki a Bozsik-stadionba, mert nem kellett belépôjegyet váltani, talán legközelebb is eljönnek majd a csapat hazai mérkôzésére, s ezzel nem csupán a piros-feketék, hanem a magyar futball is nyerhet majd…
Félelmetes volt az, amit egy nyolcévesnek tippelhetô kisfiú művelt a Bozsik-stadion kerítésén. A kis tornász felmászott a rácsra, fejét kidugta a behajlított rés egyik lyukán, és így ügyeskedett. Volt olyan, hogy csak egyik lábával egyensúlyozott, tartotta magát, félô volt, hogy leesik, és komolyabb lesz a baj. Szerencsére ez nem történt meg, de semmiképpen nem követendô példa, hogy sem egy rendezô, sem pedig egy felnôtt nem szólt rá a gyermekre.
A fővárosban robogott a Loki
A tizedik fordulót nyitó bajnoki elején nem derült ki, hogy milyen lesz a mérkőzés, de már a második percben volt figyelemre méltó esemény, hiszen Torghelle Sándor ezúttal – egyébként tőle szokatlan módon – vétlen szereplője volt egy kiállításnak. Ezúttal a kispestivel ütköző debreceni Szekeres Tamás kapott piros lapot, bár azt jegyezzük meg, hogy a vendégvédő könyökkel nem fejbe, hanem mellkason vágta ellenfelét, ám a mellpor is kiállítást ér. Szentes Lázárnak tehát azonnal át kellett volna szerveznie csapatát, ám mire mindenki fölvette volna új pozícióját, máris újabb kiállítás következett, ám ezúttal kispesti oldalról. A kilépő Bajzát Péter mezét ugyanis Dorel Balint kezdte el cibálni még valamivel a tizenhatos előtt, ám a csatár okosan a büntetőterületen belül esett el, Kiss Béla játékvezető pedig büntetőt ítélt, amit Sándor Tamás értékesített.
No, ennyi esemény után tehát a debreceniek vezettek, és ez fel is paprikázta a hazaiakat. Elsősorban Marius Sasu volt elemében, ő többször csapta be egy-egy cselsorozattal vagy éppen lövéssel a védőket. Nem is váratott sokat magára a hazai gól, Piroska Attila szép találattal egyenlített. A gólra gyorsan és meglehetősen érdekesen reagált Szentes Lázár, a vendégek edzője. Alig több mint fél óra elteltével lehívta a pályáról Marius Sumudicát, a legveszélyesebbnek mondható debreceni támadót – aki ezen az estén visszafogott teljesítményt nyújtott –, és pályára küldte Vincze Gábort, vagyis a védelmet erősítette. Ebből úgy tűnt, és az első félidő hátralévő része is ezt igazolta, hogy a vendégeknek jó a döntetlen.
A fordulás után viszont semmi nem mutatta, hogy a vendégek döntetlenre játszanának, sőt…
Előbb Selymes Tibor cáfolt rá az első félidőben látottakra, bombagólt lőtt – igaz, ehhez kellett egy ritkán látható nagy kapushiba is. Ez a találat alaposan megfogta a kispestieket, sőt, mindez teljes mértékben megváltoztatta a játék képét: a hazaiak futballja görcsössé, míg a vendégeké tudatossá és felszabadulttá vált. A debreceniek lelkesen kontráztak, és ennek eredménye lett, hiszen Bajzát Péter is betalált a kispesti kapuba, eldöntve ezzel a mérkőzést.
A második félidőben nagyot fordult a világ a kispestiekkel, hiszen semmi nem mutatta az első játékrészben, hogy vesztesen kellene elhagyniuk a pályát, ám a Debrecen frissebb volt a második félidőben. Gujdár Sándornak és Ioan Patrascunak alaposan el kell gondolkodnia azon, hogy mit lehetne tenni a kispesti védelemmel, hiszen ez a sor az elmúlt három fordulóban tizenkét gólt hozott össze, és a mérkőzésenkénti négyes átlag korántsem nevezhető jónak. A Debrecen viszont ismét tudott győzni idegenben, továbbra is tagja marad az élmezőnynek, és ha a továbbiakban is ilyen tudatosan futballozik majd a csapat, akkor a bajnokság végéig ott is marad. A Loki azzal nyerte meg ezt a mérkőzést, hogy jobban tudott alkalmazkodni a tíz a tíz elleni játékhoz, és könyörtelenül kihasználta a hazaiak hibáit. A már említett, gyenge lábakon álló kispesti védelem "jó vendéglátóként” teremtett is lehetőségeket a vendégeknek. Igazából csak Piroska Attila teljesítménye emelhető ki, a vendégeknél viszont bőven akadt az átlagosnál jobb teljesítmény. Összességében a magyar átlagnál valamivel jobb színvonalú és keményebb találkozón megérdemelten nyert a Debrecen.
Mestermérleg
Az első félidőben több lehetőségünk volt. Sajnos, az emberelőnyös helyzetet nem tudtuk kihasználni, és mi is elveszítettünk egy játékost. Nem kaptunk meg egy tizenegyest, a második félidőben pedig három-négy játékosunk teljesítménye alaposan visszaesett. Nem volt minőségi cserénk, így nem tudtuk felvenni a debreceniek által diktált tempót.
Gujdár Sándor (Kispest)
Hektikusan indult mérkőzés, és bizony az elején úgy tűnt, hogy nagyon nehéz találkozóra számíthatunk majd a Kispest ellen. Igaz, néhány percig hátrányban játszhattunk, de szerencsénkre korán jött ellenfelünknél is a kiállítás, és amikor tíz-tíz emberrel zajlott a küzdelem. akkor bizony már kijött a tudásbeli különbség a két együttes között.
Szentes Lázár (DVSC)
Percről percre
2. perc: A debreceni szertáros örülhet, hiszen Szekeres Tamás egyáltalán nem izzadt bele mezébe, ezért nem kell kimosni… Történt, hogy a Debrecen védője az oldalvonal közelében belekönyökölt a kispesti Torghelle Sándor mellébe, és bár ezt Kiss Béla játékvezető nem vette észre, első számú asszisztense, Tompos Zoltán figyelmeztette őt, majd a bíró – talán kissé szigorúan, de a szabályok szellemében jogosan – azonnal piros lapot mutatott fel Szekeresnek.
10. perc: Hercegfalvi a jobbösszekötő helyéről ballal, 13 méterről tekert a jobb felső sarok felé, ám a labda fél méterrel a kapufa mellett suhant el.
11. perc: Sumudica szöktette Bajzátot a jobbösszekötő helyén, a debreceni támadó 13 méterről jobbal nem tudta elég erősen meglőni a labdát, így Tóth József biztosan hárította a lövést.
13. perc: Nem sokáig maradt emberelőnyben a Kispest. Ismét Bajzát lépett ki – ez alkalommal Dombi átadását követően –, és még a tizenhatos vonalán kívül Balint rángatni kezdte a csatár mezét. A büntetőterületen belülre érve Bajzát nagyot esett, Kiss Béla előbb a 11-es pontra mutatott, majd kiállította a második sárga lapját begyűjtő Balintot. A büntetőből Sándor Tamás jobbal a balra vetődő Tóth József mellett a jobb felső sarokba lőtte a labdát.
0–1
23. perc: Sasu iramodott meg a jobbösszekötő helyén, egy csellel becsapta Selymest, befelé húzott, majd 17 méterről, ballal lőtt is, a labda azonban centikkel a jobb alsó sarok mellett pattant ki.
28. perc: A mezőny legaktívabb futballistája, Piroska Attila eresztett meg egy ballábas lövést 24 méterre a kaputól, ám a labda mintegy fél méterrel a jobb sarok fölé szállt.
29. perc: Az általában centerposzton jeleskedő Marius Sasu most a bal oldalon bukkant fel, középre ívelt, Piroska pedig 12 méterről középről, ballal, kapásból a jobb alsó sarokba küldte a labdát.
1–1
44. perc: A félidő végére is maradt egy látványos megmozdulás: Kiss Béla a debreceni térfél közepén nemes egyszerűséggel nekifutott, és kis híján felöklelte a cipőjét bekötni akaró Vincze Gábort.
55. perc: Selymes Tiborhoz került a labda, aki a bal oldalra kisodródva körülbelül a tizenhatos csücskéből ballal kapura lőtt, mégpedig úgy, hogy a labda a meglepett Tóth József felett átszállt, majd a bal kapufáról a kapuba pattant. Arra talán még Selymes Tibor sem gondolt, hogy a lövéséből bombagól lesz…
1–2
64. perc: Dubecz ívelt középre szabadrúgásból a bal oldalról, a debreceni védők üggyel-bajjal kirúgták a labdát, ám nem elég hosszan, így Piroska 19 méterről jobbal lőhetett is. Ez azonban nem jelentett veszélyt a kapura, hiszen a labda egy méterrel a bal sarok mellé szállt.
65. perc: Bajzát és Téger futott versenyt a labdáért, és mivel a Honvéd védője elesett (később azért reklamált, mert szerinte az agilis csatár szabálytalankodott vele szemben) Bajzát egyedül törhetett kapura, és 13 méterről jobbal okosan Tóth József felett a jobb sarokba perdítette a labdát.
1–3
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik