Futball helyett színészkedtek

A lefújás pillanatában az eredményjelzőn felvillanó két nagy nulla mindent elárult a Ferencváros–Debreceni VSC mérkőzés színvonaláról. Mielőtt az öltözőbe vonultak volna, a két csapat játékosai – ahogy az ilyenkor szokás – saját szurkolóik elé kocogtak, hogy megköszönjék a buzdítást; való igaz, ezen a hétfőn csupán a jegyet váltó és a szakadó eső ellenére is kitartó, az "örök optimista” jelzővel nyugodtan felruházható 5118 nézőnek járt az elismerés.Mondani sem kell, egyik edző sem tűnt elégedettnek a meccs után. Szentes Lázár, az amúgy taktikus futballal előrukkoló látogatók trénere többek között amiatt bosszankodott, hogy az első félidőben nem úgy teljesített csapata, ahogy azt előzetesen remélte. "Akkortájt nem azt játszották a fiúk, amit tudnak, meglehet, a Fradi-pálya légköre miatt voltak visszafogottabbak. A folytatásra feljavultak, lám, a második felvonásban már akadtak helyzeteik, sajnos egyikből sem született gól. Más- szóval a védőmunkát nem érheti kritika, de a támadójátékunk bizony gyengécske volt” – fogalmazott a szakvezető, aki azért összeségében nem panaszkodhat, lévén az első hatba vágyó piros-fehérek a számukra tökéletesen megfelelő ötödik helyet foglalják el nyolc forduló után.
Bár a zöld-fehérekért szorítók úgy tartják, első a Ferencváros, második a Fradi, harmadik az FTC, most éppen negyedik a IX. kerületi gárda. Például azért "csak” negyedik, mert képtelen volt megverni a Lokit.
Hogy miért?

Nos, Garami József szakmai igazgató szerint azért, "…mert kilencven percen át képtelenek voltunk feltörni a jól és stabilan futballozó Debrecent. Különösen az első játékrész sikeredett rosszra, igaz, ezt foghatjuk a mély talajra is. A második félidőben már alkalmazkodtunk a körülményekhez, a csapat feljavult, komoly lehetőségeket is kialakítottunk, kár, hogy elpuskáztuk azokat. Tipikusan olyan mérkőzés volt ez, amelyen egy gól dönthetett volna. Mi talán közelebb jártunk a győzelemhez, de, mint tudjuk, a több helyzetért nem jár három pont…”
A találkozónak, aligha túlzás, háromnál több emlékezetes momentuma nem akadt, és abból kettő Vincze Gábor nevéhez fűződik… A DVSC egyre jobb formába kerülő középpályása előbb kisebb nézeteltérésbe keveredett Adem Kapiccsal, majd az 52. percben a saját tizenhatosán belül ért kézzel a labdába – büntetlenül. Íme az érintett magyarázata:
"Ami az első félidei affért illeti: nem tagadom, faultoltam Kapicot, akitől rögvest bocsánatot kértem, de ő nem volt hajlandó békülni, sőt meghúzta a hajamat. Majd továbbment, és eljátszotta, hogy lekönyököltem, holott erről szó sem volt. Ahhoz túlságosan is tiszta volt a fejem, hogy ilyenre vetemedjem. Na, mindegy, a részemről elfelejtettem az esetet. Elismerem azt is, hogy a másik esetnél rápattant a kezemre a labda, de hogy az egykori kiváló bírót, Puhl Sándort idézzem, nem a kéz kereste a labdát, vagyis szerintem Juhos Attila jól döntött, amikor továbbengedte a játékot.”
A nyáron Debrecenbe szerződött labdarúgó mindehhez hozzátette: amiért az Üllői útra utaztak, azaz az egy pontért, azt hazavitték, ám különösképpen őt sem nyűgözte le saját együttese produkciója.

"Főleg az első játékrészben éreztük, hogy tart tőlünk a Fradi, a támadójátékunk mégsem volt olyan hatékony, mint eddig – fűzte hozzá a néhány éve még a Ferencváros kötelékébe tartozó játékos. – Pedig milyen jó lett volna nyerni… Persze nagy gond nincs, ha vasárnap odahaza megverjük a Siófokot, igen előkelő pozícióban várhatjuk majd a folytatást. És onnantól kezdve már csak az a feladatunk, hogy egyre feljebb kapaszkodjunk, elvégre nem titok, a célunk az, hogy nemzetközi szereplést érő helyen fejezzük be a bajnokságot.”
Nem meglepő: Vincze Gábor "labdakezeléséről” egészen más a véleményük a fradistáknak, akik állítják, ha ez nem volt tizenegyes, akkor semmi sem az. Különben is, teszik hozzá, nem ez volt az első eset, hogy nyilvánvaló esetben maradt el a büntető. Hanem a harmadik. Az MTK ellen Komlósi Ádám kezezése után, Újpesten Alekszandar Jovics lerántásáért, most pedig Vincze megmozdulásáért járt volna a tizenegyes – hangoztatják az Üllői útiak. Más, de ez esetben korántsem elhanyagolható kérdés, hogy véleményüket a játékvezetők nem osztják…