Párizs után itt az újabb sokk

Ez már nem is a vénasszonyok, egyenesen a dédnagymamik nyara. Olyan álmosító idő köszönt a Balaton fővárosára ezen a vasárnapon, amelyen az emberek leginkább otthon horgoltak csendben, vagy horkoltak hangosan. A meccs, a délutáni derbi csak kevés siófoki családnál lehetett téma, mert bizony bántóan kevesen voltak a lelátón. Le a kalapot viszont a fővárosból Balatonra kirándult újpesti szurkolók előtt, akik úgy döntöttek, játsszon bárhogy a csapat, szerepeljen jóval a várakozások alatt, nekik akkor is a lila fiúk mellett a helyük, akkor is, ha szakad az eső. A meccs mégis csendes apátiában kezdődött, sem a hangulat, sem az iram nem volt fergeteges, noha Csank János e csatárínséges időben is három támadóval lepte meg a vendégeket. A bajszos mester úgy gondolhatta, lesz, ami lesz, nekimegy a liláknak, előrevezényelte Fülöp Zoltánt, Schultz Leventét és Daniel Usvatot, hogy ezzel is idegesítse a Ronaldinho miatt amúgy is feszült újpesti védelemet. Meglepő, de igaz, az első félidő jelentős részében a Siófok birtokolta többet a labdát, a kék-sárgák passzolgattak pontosabban és gyorsabban. Az Újpest – ahogy azt a meccs előtt a játékosok ígérték – megpróbálta felvenni a ritmust, gyors, veszélyes futballal előrukkolni, de ezzel végül most is adósak maradtak a lilák. Szóval, nem volt nagy az iram, ráadásul rengeteg kifliszerű, taccsra vagy ellenfélhez juttatott átadás borzolta a nézők idegeit, kész szerencse, hogy a "hibaverseny” közben két gólt is láthattunk. Az elsőt az a Tokody Tibor szerezte, aki ezzel az apró találattal jelezte, hogy neki bizony helye van a lilák kezdőcsapatában. A viszonylag gyors vezetéstől nem esett kétségbe a hazai csapat, különösen Schultz Levente adott helyenként látványos labdát a meglóduló társaknak, és így nem is jelentett különösebb meglepetést az egyenlítő gól – a sors grimasza azonban, hogy Peter Lerant a saját kapujába passzolta be a labdát.
Az Újpest támadásaiból ezúttal hiányzott a ritmusváltás, nem láthattunk váratlan megoldásokat, amelyek leginkább jellemzik a Kovács Zoltán, Horváth Ferenc alkotta támadósort. S hogy hátul sem volt minden rendben, azt bizonyítja, hogy Szabó András vezetőedző egyszercsak leparancsolta a pályáról Tamási Zoltánt és a helyére Korolovszky Gábort rendelte a védelembe, míg Frantisek Kunzót a középpályára. A helyzet ettől sem változott különösebben, egyértelműen a Siófok tűnt a kezdeményezőbbnek, és a hazaiak még a félidő utolsó pillanatában is lövéssel veszélyeztették a visszafogottan teljesítő Újpest kapuját.

Aztán ugyanolyan csendben, ahogyan elkezdődött véget ért az első játékrész – a szürkületben halkan beszélgető szurkolók nézték az öltözőbe vonuló csapatokat.
A szünet után az Újpest kezdett aktívabban, felpörgették a játékot a lilák, és egyre-másra vezették támadásaikat, és Horváth Ferenc újra a vendégeket juttatta előnyhöz. A találat után a hazaiak újra nekidurálták magukat, és elképesztő hajrába kezdett a kék-sárga együttes: Fülöp egymaga három gólt is lőhetett volna röpke két perc leforgása alatt, ám valamennyi helyzetet elrontotta. A vendégek már a bírói sípszót várták, szerettek volna az öltöző melegében lenni, de a Siófok nem hagyta annyiban, és szinte pillanatok alatt megfordította az eredményt. Tulajdonképpen már a 2–2 is örömmámort okozott és sírból visszahozott pontot jelentett a siófoki drukkereknek, ám a gólyalábakon mozgó, több mint kétméteres Alekszandar Pantics gólja valóságos eufóriát okozott a lelátó hazai részén. Döbbenten nézték az Újpest hívei, hogy csapatuk Párizs után Siófokon is kap egy hármast – de micsoda különbség van a két meccs között…

Mestermérleg

A helyzetek alapján igazságtalan lett volna, ha nem nyerünk. Töretlen harci szellemünk ezúttal győzelmet eredményezett.
Csank János a Siófok vezetőedzője

Abból, amit ezen a délutánon nyújtottunk, csak harminc perc volt méltó az Újpest-mezhez. Fáradtan lehet futballozni, de akaratgyengén nem. Ennél sokkal többet várok a csapatomtól.
Szabó András az Újpest vezetőedzője

Percről percre

13. perc: Korolovszky a jobb oldali oldalvonaltól szabadrúgásból ívelt a hazai kapu elé. Németh Gábor elhagyta ugyan a kapuját, ám hiába nyújtózkodott, nem érte el a labdát, amit így az ötös bal sarkán felugró Horváth Ferenc kapura tudott fejelni. A labda a felső léc alsó éléről a gólvonal elé pattant, s az éppen ott ólálkodó Tokody egy lépésről a léc alá stukkolt.
0–1
19. perc: Erős a balösszekötő helyéről hozta volna helyzetbe a tizenegyespont tájékán a labdára váró Usvatot, ám mielőtt a labda odáig eljutott volna, az újpestiek védője, Lerant becsúszott, s jobb lábbal védhetetlen gólt lőtt a jobb alsó sarokba. Öngól.
1–1
62. perc: Kovács Zoltán bal oldali beadása után Farkas Balázs önfeláldozó módon méterekről becsúszott, és elpöckölte a labdát a balösszekötő helyén egyedül és lesgyanús helyzetben álldogáló Horváth Ferenc elé, aki a kaputól nyolc méterre úgy emelte meg a labdát jobb lábbal a kifutó hazai kapus mellett, hogy az a bal alsó sarokban landolt.
1–2
90. perc: Kovács Attila jobb oldali szögletét követően a vendégvédők nem tudtak felszabadítani, és az elöl ólálkodó siófoki középhátvéd, Kuttor az ötös jobb sarkáról jobb lábbal a kapu bal oldalába lőtte a labdát.
2–2
93. perc: Koller 15 méteres lövése után Vlaszák lábáról felperdült a labda, éppen Pantics elé, aki hat méterről, jobbal a léc alá lőtt.
3–2