Minden kétséget kizáróan hullámvölgybe került a Ferencváros. A jó rajt után (négy bajnoki és egy UEFA-kupa-győzelem) megtorpant az együttes. Az okokat kutatva bizony nehéz megfelelő magyarázatot találni a dunaújvárosi döntetlenre, az MTK elleni hazai pályán elszenvedett vereségre és az újpesti sikertelenségre. Sokan sokféleképpen elemzik a történteket, egyesek a balszerencsére fogják a vereségeket, mások a fáradtságra, a motiválatlanságra hivatkoznak. Ami tény: míg a Fradi az első négy bajnoki mérkőzésen egy gólt sem kapott, addig Újpesten háromszor került a labda Szűcs Lajos kapujába. Ráadásul úgy, hogy a csatárok egyszer sem találtak be. Látható hát, hogy a védekezése bomlott meg a csapatnak, sejthető azonban, hogy az MTK ellen kiállított Dragóner Attila visszatérésével (eltiltása csak bajnoki mérkőzésekre vonatkozik) újra stabillá válik a védelem, s Adem Kapic felépülésével szilárdabb lehet a középpályássor is. Ám kérdés, hogy vajon ki rúgja a gólokat, hiszen az oly nagyszerűen kezdő Tököli Attila és a nagy kedvenc brazil Leandro rég talált már a kapuba.
Leandro hálát adna a sorsnak azért, ha a török Kocaelispor elleni Üllôi úti mérkôzésen ô szerezné a legfontosabb találatot
Leandro hálát adna a sorsnak azért, ha a török Kocaelispor elleni Üllôi úti mérkôzésen ô szerezné a legfontosabb találatot
– Számomra is érthetetlen, mitől estünk vissza– mondta Leandro. – Úgy vélem, elpártolt mellőlünk a szerencse, mert hiszen az MTK ellen és Újpesten is jól futballoztunk. A vereségeken azonban kár rágódni, most minden erőnkkel a törökök elleni kupameccsre készülünk. – Azonban nemcsak a csapat teljesítménye romlott, de saját játéka is visszaesett. Ennek mi lehet az oka? – Sokat törtem a fejem ezen, de pontos magyarázattal nem tudok szolgálni. Úgy készülök, mint amikor idekerültem a Ferencvároshoz, szerencsére nem vagyok sérült, mégsem sikerülnek a megoldásaim, eddig csupán egy gólt rúgtam, azt is a Kispest ellen, és ennél azért többre vagyok képes. Mindenesetre senki ne higgye, hogy rosszul érzem magam a Ferencvárosnál, egyáltalán nem bántam meg, hogy az Üllői útra szerződtem. Már a törökök ellen szeretnénk kárpótolni mindenkit, akik drukkolnak nekünk. – Mit tud a török ellenfélről? – Azt, hogy jó csapat, hogy gyorsak a játékosai, hogy hazai pályán irgalmatlan nehéz percek várnak az ellenfeleire. Nem téveszt meg bennünket az sem, hogy a Kocaelispor az utolsó helyen áll a tabellán. Szóval ez az Üllői úti találkozó nehéz mérkőzés lesz, de ha úgy játszunk, mint a ciprusi Limassol elleni első meccsünkön, akkor nem lehet baj. Gólt, gólokat kell rúgnunk, úgy, hogy egyet se kapjunk, mert akkor már Budapesten eldőlhet a továbbjutás. Két brazil labdarúgója is van a törököknek, Caponét egészen jól ismerem, de ennek ellenére én nem kémkedtem a törökök után. Megtette ezt az egyik edzőnk, Pölöskei Gábor, aki már részletesen beszámolt a tapasztalatairól. – Két sárga lapot kapott az eddigi két UEFA-kupa-mérkőzésen, és a harmadik automatikusan egy meccsre szóló eltiltással jár. Nem fél, hogy így bünteti majd a bíró, illetve emiatt nem fogja vissza magát majd a meccsen? – Nem hiszem, hogy a mérkőzés közben az jár majd a fejemben, hogy vigyázzak, mert újabb sárga lapot kaphatok. Én úgy játszom, ahogyan azt edzőm is elvárja, és remélem, gólt szerzek, mégpedig azt a gólt, amelyik a megnyugtató előnyt jelenti a viszszavágóra.
Akkor kezdhetnek izgulni az ellenfél csapatának védôi, ha a brazil támadó lendületbe jön
Nem nyugodtak a Kocaelispor játékosai. A török csapat budapesti látogatása ugyanis rosszul (sőt, mondhatni, botrányosan) kezdődött. A Kocaelispor küldöttsége különrepülővel érkezett, és az Aquincum szállodában szállt volna meg, csakhogy a játékosoknak nem volt szobájuk. A szálloda vezetősége azzal védekezett, hogy a Ferencváros vezetői szóban foglaltattak szállást, ám ezt nem támasztották alá hivatalos megrendelővel. A törököknek így sokat kellett várniuk. A szobaszerzésben az is segített, hogy a klub harminckilenc vezetőségi tagjának egy török utazási iroda, a Green Travel szervezte a budapesti utat, s az Aquincum szállodában az így megrendelt szobákat adták át a játékosoknak, a vezetőknek viszont más hotelben kellett megszállniuk. A történtek miatt a Kocaelispor edzője, Hikmet Karaman igen dühös volt, és nagyon nehéz volt interjút készíteni vele, ám a látogatóba érkező Mészöly Kálmán – aki korábban dolgozott Törökországban – kedélyessége megenyhítette a szakembert.
– Kínálja magát a kérdés: mennyire ismeri a Ferencvárost? – Kétszer néztem a Ferencváros bajnoki mérkőzését – kezdte Hikmet Karaman. – Először az MTK, majd az Újpest elleni rangadót. A Ferencváros ismert gárda, hajdanán az európai porondon is szép sikereket ért el. Mostanában jók a játékosaik, taktikailag fegyelmezett és ami a lényeg, jól futballozó csapat. – A Ferencváros Újpest elleni vereségét is látta. Mi a véleménye: verhető az FTC? – Számomra az a találkozó nem jelent olyan mércét, hogy a Fradit csak ennek alapján ítéljem meg. Hiába kapott ki három–nullára Garami József csapata, ez az eredmény még nem bizonyítja azt, hogy a magyar együttes rossz lenne. A mérkőzés szünetében botrány volt, és emiatt a játékosok fél óra kényszerpihenő után kezdték a második félidőt, nem tudtak koncentrálni, és szerintem emiatt vesztették el a meccset. – Nos, a Kocaeli öt bajnokit játszott, és minden meccsén kikapott. Ezen a nehéznek ígérkező UEFA-kupa-mérkőzésen hogyan tudja majd motiválni csapatát? – Ahogyan a Fradi mestere, úgy motiválom majd én is a futballistáimat. De ne feledje, a Kocaelispor a szezon kezdetéig tíz játékosát veszítette el, több meghatározó labdarúgónk a Fenerbahcéhoz, a Besiktashoz, vagy a Galatasarayhoz szerződött. Erre a bajnoki esztendőre fiatalokból álló csapatot állítottunk össze, és az ön által említett öt bajnoki meccsen nehéz ellenfelekkel kellett küzdenünk. Nos, azt mondom, hogy a Fradi elleni meccs után kezd el fölfelé kapaszkodni a csapatom. Nekünk jó a döntetlen is, úgy, hogy gólt is szerzünk.