Győzni akar Moszkvában

– A másodiknál mindig van egy jobb, én pedig a legjobb akarok lenni – kezdte a hét végi világbajnokságra készülő nehézsúlyú. – Moszkvába is győzni megyek!
– Bátor kijelentés, főleg annak ismeretében, hogy legutóbb, a sejnäjoki Európa-bajnokságon éppen egy orosz, bizonyos Jurij Patrikejev ellen kapitulált a fináléban. A légkör vélhetően neki kedvez majd.
– Egy világversenyen általában nem mi vagyunk a kedvezményezettek, így volt időnk hozzászokni, hogy a riválisok mellett a körülményekkel is meg kell küzdenünk. Különben sem csak az orosz ellen készülök, hiba lenne, ha bárkit lebecsülnék.
– Ezek szerint tartja magát az olimpia óta követett taktikához, miszerint mindig csak a soros ellenfélre gondol, nem tervez előre?
– Miért változtatnék, ha egyszer bevált. Ráadásul, ha az elején számolgatni kezdenék, kit lenne jó elkerülni, tutira megkapnám.
– Mégis mekkora hendikepet lehet ledolgozni?
– Két pont még nem a világ, ráadásul ennyivel nem lehet meccset nyerni, így van esély fordítani. Nagyobb "rásegítésnél” viszont már meleg a helyzet.
– Nem akarok kellemetlenkedni, de Finnországban egyenlő feltételek mellett meccselt Patrikejevvel. Mégis, a végén örülhetett, hogy elkerülte a tust.
– Nem hiszem, hogy ez lenne a mérce, nincs ekkora különbség köztünk, a Magyar Nagydíjon például legyőztem. Visszatérve a kontinensbajnokságra, az összekapaszkodásból ő került ki győztesen…
– Így is lehet mondani. Ne haragudjon, de nehézsúlyban ekkora szaltót…
– Ígérem, ha ismét összetalálkozunk, nem rúgom le a csillárt! Rengeteget gyakoroltuk a kapaszkodást. Persze nem a földharc kárára, sőt…
– Talán csak nem bővült a repertoár?
– Tökéletesítettük a pörgetést, és sokat gyakoroltuk az emelést. Dél-Koreában az ottaniak ellen már egészen jól ment.
– Náluk azért komolyabb ellenfelek is várnak önre.
– Igaz, de fizikálisan is jobb leszek. Amilyen kaján éltünk… Egy biztos, fogyasztási gondjaim nem lesznek!
– Pedig úgy volt, hogy európai ételeket kapnak.
– Európában ilyeneket csak a kínaiak esznek.
– Ezek szerint nem bánkódott a hazatérés miatt.
– Felkészülésnek jó volt, bár kissé hosszúra sikeredett. Voltunk ugyan városnézésen, de sok jellegzetességgel nem találkoztam. Olyan, mintha mindent koppintottak volna. A vidéki városok a kínaiakra hasonlítanak, Szöul pedig egy tipikus metropolis.
– Moszkva sem ismeretlen az ön számára.
– Ráadásul sokkal kellemesebb emlékek fűznek hozzá, hiszen két éve bronzérmet szereztem az Európa-bajnokságon. Mielőtt megkérdezné, egyáltalán nem lennék megelégedve egy hasonló helyezéssel.
– Tudom, mondta már. Győzni megy.
– Hiszek magamban. Meg aztán tavaly aranyat nyertem az Eb-n, ezüstöt a vébén. Utóbbi idén, a kontinensbajnokságon már összejött…