Sopronban véget ért a rémálom. A Matáv együttese vasárnap ismét élvonalbeli mérkőzést nyert. Igencsak elkélt már ez a győzelem, hiszen legutóbb az előző bajnokság 32. fordulójában nyert a gárda (még április 24-én 3–1 az Újpest ellenében). S mivel azóta csak nem akartak jönni az eredmények, jött egy új edző, Komjáti András."Az volt az első benyomásom, hogy ebben a csapatban valóban több van, és nem véletlenül szerepelt jól az előző bajnokságban – mondta első soproni bajnoki meccse után Komjáti. – Képzett, jó futballisták alkotják az együttest, ám képességeiket az utóbbi időben kevésbé merték kamatoztatni. Azt tartottam elsődlegesnek, hogy egy olyan játékrendszert találjunk, ami a leginkább illik a kerethez, s amihez a játékosok is képesek alkalmazkodni.”A szakember hozzátette még, noha rengeteg hiba volt a játékban, azzal igazán elégedett, hogy futballistái – főleg az első félidőben – megfeszülve akarták a győzelmet, fölöttébb motiváltnak mutatkoztak. Majd hozzátette, bízik a jó folytatásban, mert a játékosok talán már elhiszik magukról, nincsenek megátkozva, ők is győzhetnek, így még bátrabban, vállalkozóbb szellemben futballozhatnak. S ha mindez így történik, a csapat elindulhat fölfelé a táblázaton.Az első lépést tehát megtette a Sopron, a Békéscsabával vívott meccsen mindvégig riválisa fölé kerekedett, és ha a befejezéseknél, az utolsó passzoknál jobban koncentrálnak játékosai, akár nagyobb különbségű győzelmet is arathatott volna. A vendéggárda viszont csak 5-10 perces időszakonként mutatta, miként is kellene futballoznia. Az látszott a békéscsabaiakon, hogy Garamvölgyi Lajos vezetőedző taktikai utasításait igyekeznek betartani, csakhogy a győzelemhez mindenkinek hozzá kellett volna tennie valami pluszt, ám a játékosállományban nem hemzsegnek az erre igazán alkalmas labdarúgók. Talán Keresztúri András ilyen lenne, ám ő kisebb sérülése miatt nem játszhatott. Alighanem vele, ha nem is nyer, mindenképpen esélyesebben vette volna föl a harcot a Békéscsaba.A másik oldalon viszont ismét régi önmagát idézte Tóth Mihály. Ha neki jól megy a játék, megy a csapatnak is (a tavalyi szezonban például 17 gólt szerzett)."Noha egy gólt rúgtam, egyet pedig előkészítettem, hiányérzetem van, mivel több lehetőséget is elszalasztottam – mondta a találkozó főszereplője. – Ha nem ennyire zord az időjárás, talán legalább az egyik helyzetemet kihasználom. Mindazonáltal nem búslakodom, sőt! Végre három pontot szereztünk. Amúgy a találkozó előtt óriási volt a feszültség az öltözőben, láttam az arcokon, mindenki ideges. Ez persze érthető, mert létfontosságú volt számunkra ez a meccs, és tudtuk, itt az alkalom arra, hogy talpra álljunk. Remélem, mostantól fokozatosan előrébb lépünk, és visszakapaszkodunk a középmezőnybe.”