Kialakult a csapat gerince

A kapitány nyilatkozott készségesen, vidáman és határozottan. Pontosan úgy beszélt, mint aki tudja, milyen munkát végzett, milyen csapata van, és mire számíthat a soron következő találkozókon. Jó neki, ha tényleg így van. A szurkolók egyelőre csak óvatosan bizakodnak, pedig a keret minden tagja arról beszél, igenis van esélye a magyar csapatnak az Eb-selejtezőkön a továbbjutásra. Szóval, a kapitány nyilatkozik, és elmondja nincs Sebők Vilmos-ügy (a Cottbusból elküldött védőre nem számít a szakember addig, amíg nincs új csapata), sőt semmilyen más ügy sincs, csak az elszántság van, de az nagyon. Az út végén járunk, a felkészülés befejeződött, mellébeszélésnek helye nincs.– Kapitány úr, ha lehet, tegye helyre a Sebők-ügyet!– Nem is értem a felvetést, Sebők-ügy tudniillik nem létezik. Mindössze annyi történt, hogy elmondtam Vilinek, most – és hangsúlyozom: most! – nem számítok rá, inkább szerezzen magának csapatot. Ha ő ezt zokon vette, annak csak örülök, mert ez is jelzi, hogy mindenáron válogatott szeretne lenni, és gondolom, lesz is még. Mire Stockholmba megyünk, elszerződik valahová, és akkor újra kerettag lehet.– Már többször is kérdezték öntől, hogy kész-e a csapata, befejeződött-e a felkészülés.–Igen, mi már az út végén járunk, legalábbis ami a felkészülést illeti. Az idő elfogyott, és én azt gondolom, kialakult a válogatott gerince. Megtaláltam azokat a játékosokat, akikre a fontos mecscseken számíthatok. Bebizonyosodott az, amit már korábban is hangsúlyoztam, a keret kortalan, bárki bekerülhet, itt van velünk Lipcsei Péter, illetve Urbán Flórián, és mindkettőjükön látom, mennyire boldogok, hogy ismét címeres mezben játszhatnak. Az ő hozzáállásuk jó hatással lehet a fiatalokra.– Mit tud a szombati ellenfélről, látta-e az izlandiakat játszani?– Sok információval rendelkezem, de a közvélemény előtt is ismert, milyen klubokban játszanak az izlandi futballisták. Nagyon nehéz meccs előtt állunk, ez nem vitás. Számomra nem is az eredmény a fontos Reykjavíkban, hanem az, hogy a magyar csapat stabilan, szervezetten és bátran futballozzon. Ha ez sikerül, értékes eredménnyel jöhetünk haza.– Kétféle játékrendszert gyakoroltatott a csapattal. Végül melyik mellett tette le a voksát?– A világbajnokságon mindenki láthatta, hogy már egyetlen válogatott sem szerepeltetett söprögetőt, mindegyik gárda a területvédekezéssel operál, tehát egyértelműen ez a jövő útja. Mi gyakoroltuk a három- és a négyvédős rendszert is, és a játékosaim már megfelelően tudják alkalmazni mindkettőt. – Tudja hogyan áll fel a csapat szombaton?– Úgy gondolom, hátul megvannak a megfelelő emberek, de hogy kik alkotják a csatársort, és hogy egyáltalán egy vagy két ékkel játszunk, azt még nem döntöttem el.– Hadd kérdezzem meg, hogy emlékszik arra a kettő–egyes vereségre a Népstadionban, amelyet Izlandtól szenvedtünk el még Jenei Imre kapitánysága alatt?– Persze, hogy emlékszem, azt a meccset nehéz elfelejteni, s azt is mindenkinek tudnia kell, hogy az izlandiak azóta csak lépegettek felfelé, egyre erősebbek lettek, mi pedig egy helyben topogtunk. Nem véletlenül állnak előttünk húsz hellyel a világranglistán, de ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy jobbak lennének nálunk. Nekünk éppenséggel ezt kell bebizonyítanunk szombaton.