A francia megfigyelő nyugodt

Az Újpest védelme óriási hibákkal futballozott. Az első gól előtt Móri Tamás és Juhár Tamás olyan egyedül hagyta Babati Ferencet, hogy a kék-fehérek középpályásának csak a labdát kellett várnia, majd a kapuba lőnie. A második zalai találat pedig még sokáig előjön majd a védők rémálmaiban. Kenesei Krisztián bal oldali szöglete után visszapattant hozzá a labda, amivel a csatár a sarokból megindult a tizenhatos közepe felé, előbb Simek Pétert, majd Tamási Zoltánt cselezte ki, végül pedig a kapuba lőtt. Az Újpest csődje azért is kellemetlen volt, mert a díszpáholyban ott volt Eric Pecout, a Paris Saint-Germain játékosmegfigyelője, aki a francia együttes edzőjétől, Luis Fernandeztől kapta a feladatot, hogy térképezze fel a PSG leendő UEFA-kupabeli ellenfelét. A hétfő esti játék csak arra volt jó, hogy őt megtévessze az együttes…
– Gondolom, első látásra nem ijesztette meg túlságosan az Újpest.
–Érdekes volt, amit láttam az első félidőben –mondta Eric Pecout a lefújás után. –Az Újpest nagyon sok teret hagyott a Zalaegerszegnek a támadások kialakítására, a vendégegyüttes pedig élt is ezzel a lehetőséggel. A szünet után azonban feljött a hazai csapat, de nem tudott gólt lőni. Mindenesetre azt megjegyezném, hogy számomra kellemes csalódást okozott ez a bajnoki, nem vártam ilyen jó színvonalú találkozót.
–Köszönjük a diplomatikus szavakat. Úgy érzem, kicsit finomította a véleményét, talán nem akarta megbántani a magyarokat, gyanítható, Fernandeznek azért mást mond otthon…
–Egy kicsit valóban másképpen fogalmazok majd Párizsban. Úgy vettem észre, hogy a mi labdarúgóink játékban, gondolkodásban és futásban is gyorsabbak az újpestieknél. Ha minden így marad a kupamérkőzésekre is önöknél, akkor a PSG könnyedén jut majd tovább. Nem sokat tudtunk eddig az Újpestről, de már nyugodt vagyok.
–Ön főállásban járja a világot és keres játékosokat csapatának. Van-e olyan labdarúgó, akit el tudna képzelni a francia együttesben?
–Az első félidő végén beálló Tokody Tibor szereplése nekem nagyon tetszett. Miután ő beállt, megváltozott a hazaiak játéka, rá a mi találkozásaink alkalmával is figyelni kell majd. Látszott rajta, hogy nagyon tehetséges futballista, aki, ha jó napja van, szinte állandó veszélyt jelenthet a kapura.
A párizsi "kém” hozzátette, annak azért örül, hogy nem a Zalaegerszeg lesz a riválisuk a nemzetközi porondon, hiszen még az ő elismerését is kivívta a magyar bajnokcsapat. Itt jegyezzük meg, nemcsak Monsieur Pecout, hanem az újpesti publikum is dicsérőleg szólt az egerszegiek produkciójáról: a levonuló futballistákat vastaps kísérte az öltözőbe. Sőt egykori kedvencüket, Urbán Flóriánt külön is éltették a drukkerek…
"El sem tudom mondani, milyen jólesett, hogy a szurkolók a nevemet skandálták, úgy tűnik, az újpesti nézők nem felejtettek el – elevenítette fel a számára minden szempontból szépre sikeredett hétfő estét a ZTE védője. – Nem titok, miután bementem az öltözőbe, csak ültem a padon, néztem magam elé, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy egy-két könnycsepp legördüljün az arcomon. Akik azt kiabálták nekem, hogy »Gyere vissza, gyere vissza!«, azok tisztában vannak vele, nem rajtam múlott, hogy tavaly nyáron távoznom kellett a Megyeri útról… Hiába rúgtam egy év alatt tizenöt gólt, hiába gondoltam úgy, hogy segíthetek még az Újpestnek, a vezetők arra sem méltattak, hogy két percre leüljenek velem, és megindokolják, miért nincs rám szükség… Persze most már mindegy, az a fontos, hogy Zalaegerszegen nagyon jól érzem magam, remek társaságba kerültem, és úgy hiszem, engem is szeretnek. De azt feltétlenül írja le: köszönöm még egyszer az újpesti szurkolóknak a hétfő estét.”
Hogy ne csak a találkozó utáni történésekről essék szó: Urbán Flórián elmondta még, szerinte idei legjobbját nyújtotta csapata a lila-fehérek ellen.
"Felszabadultan, magabiztosan, labdabiztosan játszottunk, a srácok mertek futballozni – értékelt a hátvéd. – Fogalmam sincs, ennek mi az oka, talán az, hogy lezárult a manchesteri fejezet. Komolyan mondom, az első gólunkat élmény volt nézni, csak álltam hátul, és bámultam, mit művelnek Vincze Ottóék. Egyszerűen megfogalmazva: nagyon jól teljesítettünk.”
Amíg a többiek Zala megye felé vették az irányt a lefújást követően, Urbán – két csapattársával, Kenesei Krisztiánnal és Molnár Balázzsal egyetemben – Tatára autózott, hogy csatlakozzon a válogatotthoz.
"Willy Fogg nem utazott annyit, mint én – mondta a 33. válogatottbeli fellépésére készülődő futballista. – Ezt nem panasznak szánom, ez benne van a pakliban. Nekem harmincnégy esztendősen adatott meg, hogy bajnok legyek, hogy BL-selejtezőt játszhassak, hogy pályára lépjek az Old Trafford gyepén, és hogy újra magamra ölthessem a címeres mezt. Persze az a legfontosabb, hogy megadatott. A többi úgyis rajtam múlik. Akik ismernek, tudják, én mindenben a legjobb szeretnék lenni, mindig, mindenütt nyerni akarok. A téren a haverok között, az edzőmeccseken, a bajnoki öszszecsapásokon és természetesen Izlandon is.”