Illene visszavágni a döntetlenért

Érdekes feladat vár az újpestiekre, hiszen az idegenbeli 2-2 után hazai pályán kellene bebizonyítaniuk a nem túl acélos Klaksvík ellen, hogy a magyar futball még mindig gólokkal jobb a feröerinél. Csak hát ugyebár az első meccs elég kiábrándító végeredményt hozott, így kiütéses sikert várni legalábbis óvatlanság. Persze, itt a lehetőség a lilák előtt, hogy egy lehengerlő győzelemmel helyreállítsák megbillent becsületüket, és afelől nem is lehet kétség, hogy az Újpest rohamoz majd – hogy ez pedig hány gólra lesz elég, az kiderül.
Csütörtökön így vélhetően a támadókra hárul a főszerep, de azért nem árt odafigyelni a leghátsó pozícióra sem, mert Posza Zsolt nagy hibája után (emlékezhetünk, Posza egy rossz kidobással a győrieket indította gólt érően a hétvégi bajnoki utolsó utáni percében) valószínűleg visszatér a kapuba a Fehérvárott kiállított Vlaszák Géza. Akinek csak látszatra lesz könnyű dolga, hiszen bár aligha kell a levegőben töltenie az aznapra kiutalt másfél órát (többre inkább ne is gondoljunk…), egy-egy kontrával biztosan megpróbálkozik az ellen.
"Kezdjük ott, hogy egyelőre fogalmam sincs, ki lesz a kapus, hiszen csapatot csak a meccs előtt hirdet Molnár László – érzékeltette bizonytalanságát Vlaszák. – Mindig szerettem az olyan mérkőzéseket, amelyeken ide-oda kellett vetődnöm, de ez most nem ilyen lesz. Ha én kapok lehetőséget, tudom, fejben ezért sokkal jobban kell majd figyelnem, de hát ez a legkevésbé sem riaszt el.”
Na igen, ez a figyelem ki is jár az idegenbeli meccs óta a Klaksvíknak, mert a majdhogynem hentes-bádogos-halász belsőhármassal felálló ellennel szemben igencsak kényelmetlen eredmény lenne akárcsak egy újabb döntetlen is. Az első iksz is elég siralmas volt, nem irigyelhetjük a kinti meccs magyar nézőit – így a kispadra szorult Vlaszák Gézát sem.
"Akkor is látszott, hogy lelkes, szorgalmas csapat ez a Klaksvík, de azért az Újpest sokkal jobb nála. Sajnos ez még nem jött ki, mert kicsit meglepődtünk a talaj és a viharos szél okozta megpróbáltatásokon, de a Megyeri úton nem lehet mese, simán győznünk kell.”
Simán, és ez itt a lényeg. Mert az ilyen ellenfelekben ugyebár az a rossz, hogy hiába nyer egy-két góllal a magyar kupagyőztes, sok dicséretet aligha kap – ahhoz bizony alaposan ki kellene tömni a feröerieket.
"Elégedett lennék a kettő- vagy háromgólos győzelemmel is, lehetőleg úgy, hogy én egyet se kapjak. Kezd végre összerázódni a csapat, ezt bizonyítják a legutóbbi eredmények is. Nem azt mondom persze, hogy már minden szép és jó, de a kezdeti gyengébb formából kilábaltunk. Elégedettek viszont csak akkor lehetünk igazából, ha elkezdjük nyerni a meccseket. Csütörtökön elkezdjük.”
Higgyünk a kapusnak, de azért a magyar futball sok-sok kudarca, na meg a váratlan kinti eredmény miatt csak kénytelenek vagyunk megkérdezni: egyáltalán gondolnak arra, hogy itt ki is lehet esni?
"Persze, gyaníthatóan mindenkiben felrémlik ez az eshetőség is, de az ilyet nagyon gyorsan el kell felejteni. Az ellenfél tíz emberrel védekezik majd, mi meg támadunk rendületlenül, és kizártnak tartom, hogy ne győzzünk. Abban pedig pláne bízom, hogy mindezt látványos játékkal és sok gólt rúgva érjük el.”
Éppen ezt nem szeretnék a Klaksvík játékosai, akik persze kaphatnak akár egy ötöst is Megyeren, a magukét így is messzemenőkig megcselekedték: az első meccs után kétségessé tették a továbbjutást. Hiszik, nem hiszik, a cél még ennél is több – bár a feröeriek csak tisztes helytállásról beszélnek, egyelőre nem igazán szándékoznak kiesni. Programjukról annyit illik tudni, hogy kedden délután érkeztek meg Budapestre, és másnap két edzéssel is készülnek a csütörtökön este negyed kilenckor kezdődő mérkőzésre: szerda délelőtt fél tizenegykor az Elektromos-pályán edzenek, délután hatkor pedig a Megyeri úti stadionban. Sőt, még attól sem kell félniük, hogy egyedül lesznek a meccsen, mintegy ötven szurkoló ugyanis elkísérte őket Budapestre – mindez azért meglepő kissé, mert otthonukban sem szoktak sokkal több néző előtt játszani…