Ezt a vereséget nem kell szégyellni

Kétség nem férhet hozzá, remek futballisták alkotják a spanyol együttest, és a kérdés – sajnos – már a mérkőzés előtt is az volt, hány gólt kap a magyar válogatott. Ehhez képest Róth Antal futballistái remekül tartották magukat, pedig a kezdőcsapatból néhányan még élvonalbeli klubjaikban sem kapnak meghatározó szerepet (szomorú ez, hiszen sokszor bebizonyosodik, hogy az utánpótlás-válogatottban szereplő játékosok is tudnak annyit, mint a kiöregedőfélben lévő, sokadosztályú bajnokságokból hazánkba csábított légiósok).
A magyarok a 34. percig bírták a nyomást, ekkor Reyes (aki miatt az Arsenal megfigyelője is hazánkba érkezett), került ziccerbe, és használta ki a lehetőséget. Ezt követően az amúgy unalmas meccsen voltak magyar lehetőségek is, ám Németh Norbert és Buzsáky Ákos egyaránt elhibázta a kaput.
A szünet után is érződött, hogy a spanyolok nem szívesen játszanak vendégként, még kevésbé szeretik, ha alig néhány száz néző kíváncsi rájuk, így aztán nem is nagyon erőltették magukat. Az egygólos vezetés tudatában nem törekedtek újabb gólszerzésre, ráadásul Juan Santisteban szövetségi edző több játékost kipróbált, a szünetben például öt cserét hajtott végre. No, de mi ne az ellenfelet szapuljuk, inkább mondjuk azt: a magyar csapat remekül helytállt, s jól tartotta magát a kiváló képességű labdarúgókkal teletűzdelt látogatókkal szemben. A második játékrészben például több lehetőségük volt a hazaiaknak, és megkockáztatjuk, a labdát is többet birtokolták, pedig több mint húsz percig tíz emberrel játszottak. Történt, hogy a 65. percben pályára lépő Torghelle Sándor két perccel beállása után csúnyán odalépett Daniel Tortolerónak, amiért a játékvezető kiállította a Kispest támadóját. Ennek ellenére a magyarok nem roppantak össze, Czvitkovics Péternek például akadt két jó lehetősége, ám ezek egyikét sem sikerült kihasználnia, vagyis a végeredmény maradt a 0–1.
Ám ez egy olyan vereség, ami után csak dicsérni lehet a magyarokat – kivéve Torghelle Sándort…

Mestermérleg

Róth Antal a magyarok szövetségi edzője

Örülök, hiszen egyenrangú ellenfelei voltunk a remek spanyol együttesnek, bosszús vagyok viszont azért, mert végül kikaptunk. Az első félidőben akadtak gondok a védekezéssel, míg szünet után a támadójátékunk akadozott.

Juan Santisteban a spanyolok szövetségi edzője

Az első félidőben nagy fölényben futballoztunk, ám szünet után már nem voltam elégedett játékosaim teljesítményével. Elképzelhető, hogy ekkor a gyengébb játéknak a sok csere volt az oka.