Kevés válogatott fellépését várták akkora érdeklődéssel Budapesten, mint a spanyol együttesét 1925 októberében. Ekkor mérkőzött először egymással a két nemzeti együttes, ekkor láthatták először a magyar szurkolók a híres vendéggárdát és annak még híresebb kapusát, Zamorát. Az Üllői úti stadionban negyvenezren zsúfolódtak össze, s persze arra is kíváncsiak voltak a drukkerek, hogy a magyar kapuslegenda, Zsák Károly miként vizsgázik a spanyol támadókkal szemben.
Az első félidőben nem esett gól, aztán az 52. percben Carmelo nem túl erős lövése után a labda megtréfálta Zsákot, a kapus lábai között a hálóba került. Ez a potyagól döntötte el a nagy meccset és a kapuspárbajt.Alig több mint egy évvel később a magyar csatárok is felavatták Zamorát. Vigóban 1926 karácsonya előtt találkozott a két válogatott, és a hazaiak kétgólos vezetése után (a szombathelyi Weinhardt védett) a Hungária csatára, Opata Zoltán szépített, majd klubtársa, Braun József is betalált Zamora kapujába, de így is a házigazdák nyertek 4:2-re.Csaknem négy évtized múltán, 1964 júniusában került sor a két csapat történetének legfontosabb összecsapására, a csapatok a Nemzetek Európa-kupája (az Eb elődje) elődöntőjében mérkőztek. A madridi Bernabéu-stadionban hetvenötezren biztatták a hazaiakat, akik Pereda góljával az első félidőben vezetést is szereztek. Öt perccel a befejezés előtt Bene Ferenc egyenlített. A hosszabbításban Amancio révén újra a spanyolok kerültek előnybe, és erre már nem tudott válaszolni a magyar válogatott.A két együttes negyedik mérkőzése is spanyol sikert hozott (1972, Madrid: 0–1), aztán 1977 tavaszán Alicantéban első döntetlenjét harcolta ki a magyar csapat; Pusztai László és Juanito góljával 1–1-re végeztek a felek. Ez a siker egy szép sorozat kezdete volt, zsinórban hat meccsen keresztül nem kapott ki a magyar együttes. Sőt 1981 áprilisában Kiss László, Bodonyi Béla és Nyilasi Tibor góljaival Valenciában 3–0-ra nyert, majd 1984 elején Cádizban Garaba Imre bombájával 1–0-ra. A spanyolok az 1989 októberi sevillai vb-selejtezőn nyertek 1972 után újra, immár ötödször (4–0). Másfél évvel később Santanderben visszavágott a magyar csapat, a tizenkettedik meccsen Kiprich József és Lőrincz Emil dupláival 4–2-re verte a házigazdákat.Az eddigi négy budapesti mérkőzésből az elsőt a spanyolok nyerték, aztán három döntetlen következett, azaz már csak a magyar győzelem hiányzik.