Tököli Attila káprázatos percei

A szerda esti váratlan Manchester-verés, valamint a csütörtöki és még váratlanabbul megérkezett jó idő remek hangulatot teremtett az Üllői úti stadionban és környékén. A békésen, vidáman sörözgető polgárok, akiket könnyen fel lehetett ismerni zöld-fehér sáljukról és hasonló szín-összeállítású trikójukról, egytől egyig bizakodva beszéltek az előttük álló mérkőzésről. Mindenki úgy vélte: a Ferencvárosnak igenis tovább kell jutnia ciprusi ellenfelével szemben. Ez még akkor is jogos elvárásnak tűnt, ha már tovaszálltak a '60-as évek, amikor is például a svéd Örgryte 7–1-re kapott ki a zöldektől (mondta is az északiak kapusa, hogy állandó forróság öntötte el, ha Albert Flóriánhoz került a labda…), no meg igencsak távolinak tűnnek a '70-es évek, amikor pedig egyebek mellett a görög Panioniosz kapott egy hatost a Fraditól. Azóta persze átalakultak a futballerőviszonyok, de nem annyira, hogy az FTC korábbi remek fedezete, Szűcs Lajos ne mondja azt egy órával a kezdés előtt, hogy: ,,3–0-ra nyerünk!”
Szóval a Ferencváros folytatta, amit tavaly nyáron Splitben egy gól nélküli, balsorsú tizenegyespárbajjal tarkított meccsel abbahagyott. A zöld-fehérek ismét kiléptek a nemzetközi porondra, méghozzá azzal a tudattal, hogy az UEFA-kupa elődjét, a VVK-t 1965-ben egyszer már elhódították. Gyaníthatóan most még nem ez a cél (bár, ki tudja…), ám ha az FTC körül továbbra is így alakulnak a dolgok, akkor egyszer még ez is előfordulhat. Van pénz mindenre, a csapatot nyáron alaposan, már-már tökéletesen megerősítették, nyugodt, biztos a háttér, és még arra is futja, hogy a csütörtöki meccset egy országos adón a zöld-fehérek saját televíziójának stábja közvetítse. Mi ez, ha nem remek marketingmunka?
A szurkolókat persze a gólok érdeklik elsősorban, még ha pontosan tudják is, hogy Fradi volt, Fradi van és Fradi lesz, a jelek szerint nem is akármilyen. Nem véletlen, hogy a bajnoki rajt előtt rekordmennyiségű, több mint négyezer bérletet adtak el, no meg az is érthető, hogy sokan voltak kíváncsiak a csütörtök esti kupatalálkozóra. Arra a meccsre, amelyen az a ciprusi csapat vendégeskedett az Üllői úton, amelyet néhány évvel ezelőtt még Mészöly Kálmán irányított, ott játszott Mészöly Géza (az ifjú szakember el mondhatja magáról, hogy utoljára az ő csapata, a REAC tudott pontot "rabolni” edzőmeccsen az FTC-től…), és amelynek soraiban most ott játszik a nyolcszoros válogatott Sebők József.
De az első félidő nem a sárgába öltözött vendégekről szólt, hanem a tiszta zöldben pompázó hazaiakról. A Fradi az első pillanattól kezdve letámadta ciprusi ellenfelét, és ezzel olyan zavart okozott a szerelemsziget lakóinak, hogy szegények azt sem tudták, melyik pályán és melyik országban vannak. Garami József szakmai igazgató taktikája tökéletesen bevált, mindez a "megfélemlítésre” szolgált, a limassoliak tudniillik úgy féltek Tököli Attilától, annyiszor kérdezték itt, ott és amott, hogy játszik-e, ami után szinte törvényszerű volt, hogy éppen a kétszeres gólkirály vette be Demetrisz Leoni kapuját.

Különösen a kezdés utáni tíz percben pörögtek fel az események, jóllehet az AEL játékosai a kezdő sípszótól kezdve megpróbálták húzni, szinte rángatni az időt, mindhiába, mert előbb Gera Zoltán lőtt csattanós kapufát. A léc zörgése jeladás volt: jött Tököli Attila, és két perc alatt kétszer is laposan vette be a limassoli kaput. Énekelt, tombolt, ünnepelt a publikum, a régi szép idők hangulata elevenedett meg az Üllői úti pályán, ahol nem is olyan régen még a Real Madrid és az Ajax Amsterdam szerepelt. A Ferencváros, becsületére legyen mondva, nem állt le kétgólos előnye birtokában sem, elsősorban a pálya közepén szereztek rengeteg labdát Adem Kapic és Lipcsei Péter révén. Az más kérdés, hogy sem a jobb, sem a bal oldalon nem sikerült igazán kihasználni az oldalvonal melletti területet, így 2–0-nál megállt a gólgyártás, de hátravolt még a második félidő, a lelátón pedig továbbra is boldog és jókedvű emberek ültek.
A második félidőben tovább folytatódott a mintegy négyszáz ciprusi szurkoló rémálma. Nem elég, hogy átvágták őket amúgy magyarosan a budapesti éjszakában, nem elég, hogy az elnökhelyettesnek ellopták a hiperszuper Mercedes terepjáróját, még jöttek az újabb magyar gólok is. Tudniillik a Fradi éppen ott folytatta, ahol a szünet előtt abbahagyta. Pillanatok alatt újra berámolt kettőt a ciprusi hálóba. Előbb Gera stukkolta be Leandro brazilos szabadrúgása után a kapufáról visszapattant labdát, hogy aztán jöjjön a megszokott szaltó, hadd írjon sok szépet a sajtó. Nem sokkal később Szkukalek Igor kezdett el futni feltartóztathatatlanul a félpályáról, és a nagy sprint végén ballal bombázott a bal alsó sarokba.
Ekkor már felállva tapsolt a publikum, és a nézők már azt latolgatták, melyik sztárcsapat lenne jó ellenfélnek a következő fordulóban. Ekkor még volt hátra bőven idő újabb gólok szerzésére, és a zöldek most sem álltak le. Úgy tűnik, Garami József keze alatt egyre inkább egy ütőképes Fradi alakul, mert a zöldek bizony még egyetlen gólt sem kaptak, mióta elkezdődött az új idény. Szűcs Lajosnak ezen a találkozón igazából csak egyszer kellett játékba avatkoznia, leszámítva, hogy egyszer csaknem fülön pöckölte az őt felbosszantó brazil Luciano De Souzát, aki inkább az Isaura-sorozatba való, mintsem a Copacabanára, hiába tartják őt bombaigazolásnak a ciprusiak. De ez legyen az ő bajuk, mi pedig örüljünk annak, hogy hosszú-hosszú évek után egy olyan kupafordulón vagyunk túl, ahol valóban figyelemre méltó eredményt értek el magyar csapatok. Ez nemcsak a Zalaegerszegre, hanem a Ferencvárosra is vonatkozik. Mert valljuk be, az évek során sokszor elégedtünk volna meg még a ciprusi ellenféllel szemben is a minimális győzelemmel, de a Garami-csapat most sokkal többet adott ennél a publikumnak. Látványos akciókat, emlékezetes villanásokat és gyönyörű gólokat. A továbbjutás kérdése – és ezt nem nagy merészség kijelenteni – eldőlt, még akkor is, ha Cipruson meleg fogadtatás vár a Fradira.
Reméljük, ez csak az időjárásra vonatkozik.


Percről percre

3. perc: Sebők buktatásáért járt szabadrúgás a ciprusiaknak, a jobbösszekötő helyéről huszonkét méterről. A labda mögé a brazil Luciano állt, aki elsőre a sorfalba bombázott, majd ismételt: a lecsorgó labdát kissé erőtlenül öt méterrel Szűcs Lajos kapuja mellé lőtte.
8. perc: Gera látványos cselei szabálytalanságra ragadtatták a ciprusi védőket az ötös magasságában a balösszekötő helyén. Lipcsei Péter vállalkozott a szabadrúgás elvégzésére, ám mindenkit meglepett azzal, hogy beadás helyett éles szögből lövéssel próbálkozott, Leoni csak üggyel-bajjal tudta megkaparintani a kapu közepénél a labdát.
9. perc: Leandro emelte be jó ütemben a védők mögötti területre a labdát, Gera azonban számított erre, és az ötösnél bevetődve a levegőből jobbal küldte kapura a labdát. Nem sokat tévedett, a labda a keresztléc alsó éléről pattant vissza a mezőnybe.
10 perc: Kapic indította a középen kilépő Tökölit, aki előbb lefutotta Haralamboszt, majd tizenkét méterről, bal lábbal elgurította a labdát a vetődő Leoni mellett, és az a kapu jobb sarkába gurult.
1–0
11. perc: Lipcsei a kezdőkörből mértani pontossággal indította a beinduló Tökölit, aki ismét megmutatta Haralambosznak, mennyivel gyorsabb nála. A gólkirály betört a büntetőterületen belülre, és tizenöt méterről jobbal a vetődő kapus mellett a kapu bal alsó sarkába lőtt.
2–0
27. perc: Lipcsei tört előre nagy lendülettel, majd látván, hogy a ciprusi védők haboznak, nem tudják, melyikük támadja meg, huszonkét méterről futtából ballal lőtt, Leoni vetődve hárította a laposan a kapu közepébe tartó labdát.
54. perc: Leandro huszonnyolc méteres, bal lábbal elvégzett bombaerős szabadrúgása után a labda a kapu közepénél, a lécen csattant. A kipattanóra az elmélázó védők között Gera és Tököli robbant rá a legjobb ütemben, előbbi pedig hat méterről a kapu jobb oldalába fejelte a labdába.
3–0
58. perc: Szkukalek negyvenméteres sprint után a balösszekötő helyén elment a skót Hannah mellett, és kiszorított helyzetből tizenhárom méterről, bal lábbal, laposan a bal oldali kapufa mellé bombázott.
4–0
64. perc: Gera–Tököli–Leandro háromszögelés végén a brazil játékos Tököli védők felett átemelt labdáját ballal kapásból küldte tizenhét méterről kapura, kissé eltörte a labdát, és az végül elment a kapu bal oldala mellett.
68. perc: Lipcsei ívelte be a labdát az oldalvonal mellől jobbról egy szabadrúgásból, Dragóner jó ütemben érkezett az ötös jobb oldali sarkánál, és magasra felugorva, Hrisztofit megelőzve a kapu bal oldala mellé fejelte a labdát.


Mestermérleg

Garami józsef, az FTC szakmai igazgatója:
- Mindkét félidő elején fantasztikus negyedórát produkáltunk, és ez megalapozta a továbbiakat. Játékosaim végrehajtották a megbeszélt taktikát, és a négy góllal nagy-nagy örömet szereztek lelkes közönségünknek.

Andreasz Mihaelidesz, az AEL Limassol vezetőedzője:
- Megmondom őszintén, nem erre számítottunk. Tudtuk, hogy jól játszik Tököli Attila, tudtuk, életveszélyes a kapura, éppen ezért felkészültünk belőle, mégis két gólt rúgott. Nagyon nehéz dolgunk lesz a visszavágón, de mindent megteszünk a sikerért.