Egynapos itt-tartózkodás után a jövő heti San Franciscó-i világbajnokságon szereplő magyar öttusázók lassan felfedezik – ha nem is Amerikát – a világbajnokságnak otthont adó Stanford Egyetem területét. A küldöttség első csoportja magyar idő szerint csütörtök hajnalban érkezett meg a San Franciscótól gödöllőnyi távolságra fekvő városba, Palo Altóba, annak is az egyetemi központjába. Ekkor igen hűvös fogadtatásban részesült a társaság, de ez az érzet néhány óra múltán jelentősen változott – éjjel ugyanis hűvös, szeles az idő, ám napközben nagy a kánikula. Ezen a helyiek is csodálkoznak, mivel mérsékelt éghajlathoz szoktak, az óceán felől fújó szél miatt sosincs ilyen forróság, mint napjainkban.Szóval, a hagyományos viadalon szereplő férfi- és női versenyzőink a csütörtököt a helyszín bejárásával töltötték. A kollégiumtól, ahol laknak, valóban csak pár percnyi járásra találhatók az egyes tusáknak otthont adó létesítmények: a lövészetet és a vívást a Maples pavilon nevű, 7391 személy befogadására alkalmas, többfunkciós fedett csarnokban rendezik meg, az úszást az Avery Aquatik centerben, ahol 50 méteres medence mellett több kisebb is található. A lovaglásra és a futásra rögbipályán kerül sor. Hogy a 9 órás időeltolódáshoz minél előbb hozzászokjanak a versenyzők, a csoport vezetője, Pécsi Gábor technikai igazgató arra kért mindenkit: bármennyire is szeretne aludni délután, amikor otthon már az igazat álmát alusszák, ne tegye. Hogy ne is jelentsen csábítást az ágy, a két kapitány, Pálvölgyi Miklós és Kulcsár Antal az ebéd utáni pihenőt követően átmozgató úszóedzést vezényelt. Ritkán örülnek úgy versenyzők egy-egy edzésnek, mint ezúttal, hiszen a forróságban felüdülést jelentett a vízbe csobbanás. A gyönyörű környezetben lévő nyitott medence partján aztán volt, aki napozott egy kicsit, Balogh Gábor és Sárfalvi Péter azonban ekkor is a mozgást választotta: sajátos fociba kezdett egy teniszlabdával. Versenyzőink hangulata jó, a hosszú, több mint húszórás utazás fáradalmait már kezdik elfelejteni.