Új korszak hajnalán?

"Hogyan tovább?” – ezt a kérdést teszi fel a Korea Times című napilap olvasóinak, illetve – mondjuk ki – az egész nemzetnek. Nem túlzás ilyen nagy szavakat használni, mert egy másik újság, a Dong-A Ilbo szerint a világbajnokság alatt, a fociőrület hatására a koreai nemzet "olyan egységben érezte magát, amilyennek a megteremtésére soha, egyetlen politikai garnitúra sem volt képes”. A Han-guk című orgánum pedig hovatovább a szociológia területére merészkedik, amikor megállapítja, "mindez már jóval túlnyúlik a labdarúgás keretein, friss erőt biztosít a társadalmi változások folyamatához”. De visszatérve az eredeti kérdésre, az említett lap meg is magyarázza, hogyan érti azt: vajon az elődöntőbe jutás az út vége, vagy egy új korszak hajnala-e?A felvetés jogos, hiszen a csodatevő szövetségi kapitány, Guus Hiddink maradására valószínűleg kevés az esély. Azt rebesgetik, titokban már el is kötelezte magát a holland PSV-hez, de annyi bizonyos, hogy – bár eddig jobbára csak kerülgette a forró kását – nyilatkozatai nem sok jót ígérnek az őt prófétaként tisztelő drukkereknek. Mellesleg, ha távozik, nem teszi üres kézzel, négymillió dollárnyi jutalommal tömik tele a zsebeit, függetlenül attól, hogy végül a harmadik vagy a negyedik helyen végez a csapat. Továbbá az első ember lesz, akinek a nehezen értelmezhető "tiszteletbeli állampolgár” címet adományozza az ország vezetése. Sok gondolkozási idő persze nincs, hiszen a dél-koreaiaknak még ebben az évben helyt kell állniuk az Ázsia-játékokon, ahol prognosztizálhatóan az ő képüket szögezi majd ki minden szövetségi kapitány az öltöző ajtajára. Hiddinkkel vagy nélküle, nem lesz könnyű dolguk.
Ha már itt tartunk, érdemes a koreai futballisták egyéni jövőjéről is szót ejteni. A legérdekesebb talán An Dzsung Hvan esete, akit – mint ismeretes – a Perugia elnöke, Luciano Gaucci első dühében "kitagadott” az olasz válogatottat kiejtő aranygólja miatt. Aztán később talán elszégyellte magát faragatlansága miatt, és félreértésről kezdett beszélni, de nehéz lenne például azt a mondatát megmagyarázni, hogy "An menjen csak vissza Dél-Koreába, és keressen 50 dollárt havonta.” A játékos ügynöke a minap le is szögezte, hogy védence semmiképp sem megy viszsza a Perugiába, már csak azért sem, mert az Atlético Madrid, a Chelsea, a West Ham, a Rangers és a Hamburger SV egyaránt érdeklődik iránta. Csa Du Rit állítólag a Bayer Leverkusen vinné, de jó esélye van egy álomszerződésre a húszéves Li Csun Szónak, a 23 esztendős Szong Csong Gugnak és a 21 éves Pak Dzsi Szungnak is – utóbbi már most Japánban, a Kioto Purple Sangában rúgja a bőrt.

Egyelőre azonban a minden várakozást felülmúló vb-szereplés a téma Dél-Koreában. Talán félő volt, hogy a hirtelen a földből kinőtt fanatikusok ezrei nehezen fogják elviselni a vereséget, de a jelek szerint erről szó sincs. Több százezer, könnyeit törölgető, de már mosolygós szurkoló köszöntötte a szöuli stadiont elhagyó buszt, amelyen a játékosok bizonyára izgatottan várták, hogy találkozhassanak szeretteikkel. (Az elmúlt négy hónap szigorú edzőtábor- és meccsdömpingje során ugyanis alig láthatták családtagjaikat, most viszont engedélyt kaptak a "kilengésre”.) A dél-koreai válogatott drukkereit tömörítő egyesület hivatalos honlapján mindenkit arra buzdítanak, hogy "szombaton is ugyanazzal a lelkesedéssel drukkoljunk a csapatunknak, mint eddig”, tehát valószínű, hogy a bronzmeccsen a megszokott hangulat várja majd a résztvevőket.
Ami a politikusokat illeti, úgy hírlik, eleinte meg voltak rémülve az utcákat elözönlő milliós tömegtől, de hamarosan megnyugodtak, és egy ideje maguk is hasonló szellemben nyilatkoznak. "Sajnáljuk a vereséget, de nincs miért szégyenkeznünk, mert nagyszerűen küzdöttünk. És én külön büszke vagyok a népünkre, amely fantasztikus támogatást nyújtott a csapatnak” – ragyogott Kim Te Dzsung köztársasági elnök, miután a helyszínen nézte végig a németek elleni elődöntőt.