Labdarúgás: az MLSZ-nél úgy vélik, sikeres két éven vannak túl

Az MLSZ Jogi- és Sajtóirodájának vezetője az MTI-nek elmondta: amikor az új elnökség elkezdte a munkát, annyira rossz volt a pályák helyzete, hogy komoly veszélybe került a Budapesti Labdarúgó Szövetség által szervezett bajnokság is:

„Rengeteg pálya helyett épült bevásárlóközpont, vagy parkolóház, a pályaépítési program pedig ennek a helyzetnek a kiköszörülését szolgálja."

Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója hozzátette: a társasági adótámogatási (TAO) pályázatok között a pályaépítések jóváhagyásánál jellemzően azokat a sportszervezeteket részesítették előnyben, akik első- vagy másodosztályban szerepelnek, illetve akadémiát működtetnek, ugyanakkor fontos, hogy a szegényebb településeken is minőségi pályák épüljenek.

Az MLSZ éppen ezért indította be a közelmúltban a TAO segítségével saját pályaépítési programját, amelynek keretében a támogató megszerzésére nem képes kisebb települések, sportszervezetek részére építenek futballpályákat.

„A pályázatok elbírálásánál nem szerettük volna támogatni azokat, amelyek esetében például nem lett volna garantált a megfelelő számú játékos, vagy azokat, amelyeket, megítélésünk szerint, spekulatív üzleti céllal nyújtottak be – mondta Gudra. – Pozitív példaként említem ugyanakkor a putnoki pályázatot, amely sikeresen beindult, és mára ott tart, hogy a szervezőkhöz gyakorlatilag több gyerek jelentkezik, mint amennyit foglalkoztatni tudnak."

Hasonló sikereket ért el az MLSZ az amatőr labdarúgás versenyeztetési költségeinek csökkentése terén is, ugyanis korábban tendencia volt, hogy egyre több klub és csapat szűnt meg, mivel nem tudták finanszírozni a bajnoki részvételt.

„A TAO-pénzekből közel két milliárd forintot tudtunk erre a problémára fordítani, oly módon, hogy a bajnokság előtt a klubok által befizetett versenyzési díjak közel kilencven százalékát díjvisszatérítés formájában utaltuk vissza számukra. A tavaszi szezonban pedig már eleve a korábbi díjak töredékét kellett csak befizetni a szövetség részére az amatőr osztályokban. A visszautalt összegeket a klubok szabadon felhasználhatták" – mondta a gazdasági igazgató.

Gudra szerint ezzel megállították a kiscsapatok megszűnésének folyamatát, de igazán pozitív fejlődés, azaz a csapatok visszatérése, vagy újak feltűnése csak a következő idényben tapasztalható majd.

A Bozsik-program egy év alatt rendkívüli számadatokat produkált: az 5 és 14 éves kor közötti futballozó gyerekek száma mára meghaladja a 100 ezer főt. Az iskolai programban a mostani tanév elején 50 250 játékost regisztráltak, míg a versenyengedéllyel rendelkezők 54 950 főt tesznek ki. Előbbi szám több mint húsz-, utóbbi pedig nagyjából tízezerrel nőtt.

Kovács Szilveszter, a programért felelős szakmai vezető elmondta: az új elnökség felállásakor 2015-re 120 ezer fős összlétszám elérését határozták meg, ám a program sikerességét elnézve könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a számot már a 2012–13-as szezon végére elérjék.

A Bozsik-program költségvetése a következő idényben közel kétmilliárd forint lesz, ebből 200 millió az állami támogatás, a fennmaradó összeget pedig – terveik szerint – a TAO-s pénzekből fedezik majd.

Magyarországon néhány évvel ezelőtt összesen nagyjából 110 ezer igazolt játékost tartottak számon, a jelenlegi helyzet szerint pedig ezt a számot szinte már sikerült megduplázni.

Borbély Zoltán hozzátette: a szövetség fő feladatai között szerepel az is, hogy ezt a számot megtartsák, növeljék, így új híveket szerezzenek a sportágnak. Ennek kapcsán az elnökség úgy határozott, hogy a jövőben az NB I-es bajnoki mérkőzéseken kirívóan trágár kifejezéseket használó edzők ellen fegyelmi eljárás indítható, ugyanis „nem szabad, hogy ez negatív reklámja legyen a sportnak, különösen a családok programját meghatározó szülők felé."

A felmérések szerint ezek a jelenségek elfordítják a fiatalokat a labdarúgástól – tette hozzá.