– A pénteki meccs után nagy fájdalmaim voltak, azt hittem, itt a vég, de szerencsére tévedtem. Két nap alatt rendbe jöttem. Úgy tűnik, csoda történt.
SZAVAZÁS
Ön szerint milyen eredményt ér el a magyar labdarúgó-válogatott Hollandiában?
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
– Ez esetben mint a meccs leendő részvevőjét kérdezem: ugyanarra, esetleg jobbra, netán rosszabbra számítsunk, mint amit a Puskás-stadionban láttunk?
– Isten ments, hogy ugyanaz előforduljon! És természetesen azt sem akarjuk, hogy csúfosabb legyen a vége. Mindent elkövetünk azért, hogy javítsunk a helyzetünkön; ha tisztességgel és fegyelmezetten tesszük a dolgunkat, biztosan nem szaladunk bele még egy nagy pofonba.
– A pénteki mérkőzés lefújása óta beszélt valakivel a holland csapatból?
– Csak klubtársammal, Jeremain Lensszel. Néhányan pedig SMS-t küldtek, de rendesek voltak, mert nem szívták a vérem, a meccs végén úgyis leolvasták az arcomról, mennyire kiborultam... Volt, aki a hogylétem felől érdeklődött, más meg azt írta, hogy könnyebben nyertek, mint arra számítottak – ez volt a legnagyobb „sértés".
– Tavaly júniusban ugyanitt rendeztek egy mérkőzést, amely meglehetősen jól indult az ön számára...
– ...a folytatásról viszont inkább ne beszéljünk, a hat egyes vereség a mai napig bánt. Ez a találkozó remélhetőleg másképp alakul, én azt mondom, bármi megtörténhet. A kérdés az, fel tudunk-e állni a padlóról négy nap alatt. Én mindenesetre bizakodó vagyok, mert ahogy elnézem a társaimat, úgy veszem észre, hogy túl vannak, pardon, vagyunk a kudarcon.
– Eltekintve a megszerezhető pontoktól, a magyar válogatott számára mi a tét az amszterdami Eb-selejtezőn?
– Hogy megmutassuk országnak-világnak, van tartásunk. Hogy visszaadjuk a szurkolók hitét, egyúttal visszaszerezzük a bizalmukat. Hogy a hozzáállásunkkal jelezzük, az az igazi magyar csapat, amelyik Finnországban pályára lépett. Azt azonban senki se várja el, hogy legyőzzük a hollandokat, mert – ne szépítsük – nem vagyunk egy szinten velük. Ezt talán nem szégyen kijelenteni, hiszen legkésőbb múlt pénteken ez mindenki számára nyilvánvalóvá vált. A legfontosabb talán az: úgy játsszunk, hogy a mérkőzés végén egymás szemébe tudjunk nézni.
