Jó emlékezni a sztárok elleni mérkőzésekre

Ha nem is volt kacsa, de falsnak bizonyult a pekingi hír: eldőlt, hogy a kínaiak mégsem jönnek Pestre. Helyettük nagyobb neveket láthat majd a Puskás Ferenc-stadion közönsége: a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetői bejelentették, április 28-án Brazília együttese lép fel hazánkban. Lothar Matthäus pedig keretet hirdetett: öt újonc mellett egy régi "motoros", Lipcsei Péter is meghívót kapott. Április 13-án kiderült, hogy Ronaldo sérülése miatt kimaradt a brazil keretből. Sebaj, vigasztalhatta magát Carlos Alberto Parreira kapitány, van (illetve, lesz) még bőven klasszisa…


Neki illenék helyre billenteni a brazil becsületet, ugyanis a világbajnok nagyválogatott Magyarország ellen még nyeretlen!
Baróti Lajos az 1966-os világbajnokságon ült kapitányként a válogatott kispadján – és a mieink 3–1-re megverték a brazilokat.
"Ezerkilencszázhatvanhat – sóhajtott nagyot a legendás mester. – Te jó ég, milyen régen volt, persze, felejthetetlen az emlék. Egyik legszebb mérkőzése volt edzői pályafutásomnak. Angliában, brit közönség előtt játszottunk, és képzelje, a hazai szurkolók végig nekünk drukkoltak, teljesen magukénak érezték a mi csapatunkat. Most szép mérkőzést várok, és azt, hogy jó játékkal, tisztesen helytálljunk a brazilok ellen."
Illovszky Rudolf szövetségi kapitányként 1971-ben a Maracana-stadionban 0–0-s meccs végén állhatott fel a kispadról. "A közvélemény nagyon féltett minket a riói kirándulástól – mondta a kitűnő szakember. – Pelé nem játszott, de nyolc világbajnok azért pályára lépett ellenünk. A nulla nullás eredmény bravúrnak számított, és én csak azt kívánom Lothar Matthäusnak, hogy huszonnyolcadikán hasonló élményben legyen része a Puskás Ferenc-stadionban."
Mezey György válogatottja 1986-ban elkápráztatta és boldoggá tette a magyar közönséget, hiszen Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljaival a mieink 3–0-ra verték a brazilokat.
Csakis gratulálni tudok annak, aki kitalálta ezt a találkozót, hiszen valódi szenzáció vár így ránk – fogalmazott Mezey György. – Azért is hihetetlenül nagy jelentőségű ez az esemény, mert mostanában Magyarországon divat lett a labdarúgást a háttérbe szorítani. Hogy milyen volt az a bizonyos nyolcvanhatos mérkőzés? Mindkét együttes a mexikói világbajnokságra készült, és telt ház előtt a minket kissé lebecsülő ellenfelet vertük meg. Örök emlék lesz az a győztes, mámoros meccs a számomra."