Haladás: Artner reményei szerint a szezonban már nem kapnak ki

„Minden nagyképűség nélkül mondhatom, az első húsz percben úgy futballoztunk, hogy Magyarországon egyetlen csapat sem tudott volna komoly ellenállást kifejteni ellenünk. Persze ehhez talán kellett a siófoki siker is, hiszen utána a játékosok nyugodtabbak, oldottabbak lettek. És kellett hozzá egy Paks is, amely – legalábbis ekkor még – nem állt be védekezni, felvállalta a játékot. Korábban is hangoztattam: ha egyszer elkapjuk a fonalat, valakit nagyon megverünk. Az első huszonöt-harminc perc tehát nagyon rendben volt, kiválóan futballoztak a fiúk. A szünetben azt mondtam nekik, hogy felejtsék el az eredményt, nulla nulláról indul a második félidő. A második játékrészt sajnos nem úgy kezdtük, mint az elsőt, a Paks stabilabbá tette a hátsó alakzatát, visszaállt, láthatóan az volt a célja, hogy elkerülje a még nagyobb arányú vereséget. Cseréink után viszont ismét felpörögtünk, Búrány, Kulcsár és Ugrai is jól szállt be, és a hajrában már ismét remekül mentek a srácok” – mondta Artner Tamás a haladas.hu-nak, majd kitért a tavaszi jó szereplésre is.

„Több összetevője van egy gárda sikeres szereplésének, de tény, valóban csak egyszer kaptunk ki tavasszal, ráadásul akkor is peches körülmények között. Szóval az egy zakó miatt nem kell szégyenkeznünk. Egy edzőt mindig az eredmények minősítenek, én azonban arra vagyok igazán büszke, hogy saját egyéni elképzeléseimet sikerült a fiúknak is magukévá tenniük. Úgy vélem, a keret számára legmegfelelőbb játékrendszerben futballozunk – és ami fontos, mindezt jól tesszük. Nyilván nem megy még minden flottul, az pedig ellenfélfüggő, hogy a terveinkből mennyit sikerül egy adott meccsen megvalósítani. Három bajnoki van hátra a szezonból, és ahogy máskor, most sem azt számolgatom, hogy x mérkőzésen mennyi pontot gyűjthetünk még. Szombaton a Kaposvár bebiztosíthatja ellenünk a bennmaradását – nem lesz könnyű meccs. Aztán fogadjuk a Diósgyőrt, amely szintén jó csapat, a végén pedig a listavezető Debrecenhez látogatunk. Egy biztos: szeretnénk vereség nélkül abszolválni a hátralévő három találkozónkat. Elmondtam a fiúknak a téli felkészülés alatt is: ha maximálisan odafigyelnek, ha rendesen rákészülnek egy meccsre, egyetlen csapattól sem kell félniük. Ezt mondtam akkor is, amikor a téli mínuszokban ötöt kaptunk az Admira Wackertől és ötöt a Honvédtól. Hangsúlyoztam a srácoknak: ezek edzőmeccsek, a bajnoki más tészta.”
„Minden nagyképűség nélkül mondhatom, az első húsz percben úgy futballoztunk, hogy Magyarországon egyetlen csapat sem tudott volna komoly ellenállást kifejteni ellenünk. Persze ehhez talán kellett a siófoki siker is, hiszen utána a játékosok nyugodtabbak, oldottabbak lettek. És kellett hozzá egy Paks is, amely – legalábbis ekkor még – nem állt be védekezni, felvállalta a játékot. Korábban is hangoztattam: ha egyszer elkapjuk a fonalat, valakit nagyon megverünk. Az első huszonöt-harminc perc tehát nagyon rendben volt, kiválóan futballoztak a fiúk. A szünetben azt mondtam nekik, hogy felejtsék el az eredményt, nulla nulláról indul a második félidő. A második játékrészt sajnos nem úgy kezdtük, mint az elsőt, a Paks stabilabbá tette a hátsó alakzatát, visszaállt, láthatóan az volt a célja, hogy elkerülje a még nagyobb arányú vereséget. Cseréink után viszont ismét felpörögtünk, Búrány, Kulcsár és Ugrai is jól szállt be, és a hajrában már ismét remekül mentek a srácok” – mondta Artner Tamás a haladas.hu-nak, majd kitért a tavaszi jó szereplésre is.

„Több összetevője van egy gárda sikeres szereplésének, de tény, valóban csak egyszer kaptunk ki tavasszal, ráadásul akkor is peches körülmények között. Szóval az egy zakó miatt nem kell szégyenkeznünk. Egy edzőt mindig az eredmények minősítenek, én azonban arra vagyok igazán büszke, hogy saját egyéni elképzeléseimet sikerült a fiúknak is magukévá tenniük. Úgy vélem, a keret számára legmegfelelőbb játékrendszerben futballozunk – és ami fontos, mindezt jól tesszük. Nyilván nem megy még minden flottul, az pedig ellenfélfüggő, hogy a terveinkből mennyit sikerül egy adott meccsen megvalósítani. Három bajnoki van hátra a szezonból, és ahogy máskor, most sem azt számolgatom, hogy x mérkőzésen mennyi pontot gyűjthetünk még. Szombaton a Kaposvár bebiztosíthatja ellenünk a bennmaradását – nem lesz könnyű meccs. Aztán fogadjuk a Diósgyőrt, amely szintén jó csapat, a végén pedig a listavezető Debrecenhez látogatunk. Egy biztos: szeretnénk vereség nélkül abszolválni a hátralévő három találkozónkat. Elmondtam a fiúknak a téli felkészülés alatt is: ha maximálisan odafigyelnek, ha rendesen rákészülnek egy meccsre, egyetlen csapattól sem kell félniük. Ezt mondtam akkor is, amikor a téli mínuszokban ötöt kaptunk az Admira Wackertől és ötöt a Honvédtól. Hangsúlyoztam a srácoknak: ezek edzőmeccsek, a bajnoki más tészta.”