„Az első fordulóban a Zalaegerszeg ellen nyújtott teljesítménnyel és a megszerzett három ponttal maximálisan elégedettek lehetünk. Azt követően az Üllői úton játékban kevesebbet nyújtott a csapat, azonban a két kiállítás alapvetően befolyásolta a mérkőzés képét, ugyanakkor küzdőszellemben átlagon felülit nyújtott a gárda. Így elfogadható a döntetlen.
Az egyetlen mínusz a Kecskemét elleni hazai mérkőzés, ahol a játék és a helyzetek kialakítása jó volt, a létszámhátrány ellenére veszélyesen támadott a csapat, viszont a végjátékban nem koncentráltunk eléggé, ezért minimum egy pontot elveszítettünk.
A negyedik fordulóban, a Videoton ellen a teljesítmény nem volt meggyőző, támadójátékban sokkal kevesebbet nyújtottunk, mint a korábbi mérkőzéseken, és a védekezésben olyan hibákat követtünk el, amelyekkel nem lehet pontot szerezni. Ha nem lennénk elég igényesek, akkor mondhatnánk azt, hogy a tavalyi bajnoktól ki lehet kapni, de mi nem így gondolkodunk.
A legutóbbi mérkőzésen, a Pápa ellen, különösen a második félidőben, a csapat ismételten jó teljesítményt nyújtott, megvoltak a lehetőségek, jobb helyzetkihasználással akár nagyobb különbségű győzelmet is arathattunk volna.
Összességében az öt mérkőzés alatt szerzett hét pont elfogadható. Ha a későbbiekben is hajszálpontosan ilyen teljesítményt nyújtana a Diósgyőr, akkor tizenöt forduló után huszonegy, harminc forduló után negyvenkét pont állna a nevünk mellett, ami a középmezőnyt jelentené. Persze tudjuk, hogy ez nem így működik, a megszerezhető pontok száma sok mindentől függ.
Összefoglalva: közepes az eredményességünk, játékban vannak kifejezetten biztató jelek, a helyzetkihasználásban, összjáték-hatékonyságban akad még tennivaló” – értékelt Szentes a dvtk.eu-nak.