Csank: A szezon leggyengébb teljesítményével nyertünk

SZOLNOKI MÁV–VIDEOTON 1–1

Simon Antal, a Szolnok vezetőedzője: – A leendő bajnokot fogadtuk, szervezetten és lelkesen futballoztunk. Ennek volt köszönhető a vezetésünk, sajnos a vendégek gólját is mi hoztuk össze. Kár, de azért így is büszkék lehetünk, hiszen megdolgoztunk a döntetlenért.
Mezey György, a Videoton vezetőedzője: – Az eredményt nézve csalódás a döntetlen, de ha a játékot veszem, az az igazság, hogy kiegyenlített találkozót vívtunk a szolnokiakkal. Kis szerencse kellett volna a győzelemhez.

HALADÁS–KECSKEMÉTI TE 1–0

Aczél Zoltán, a Haladás vezetőedzője: – Elismerem, szerencse is kellett ahhoz, hogy megszerezzük a három pontot, ám nem érdemtelenül jutottunk hozzá. Agresszíven játszottunk, az első félidőben két-három nagyobb helyzetünk volt, amelyek közül legalább egyet illett volna kihasználni.
Tomiszlav Szivics, a Kecskemét vezetőedzője: – Idővel kiderült, tipikus egygólos mérkőzést játszunk, az a csapat szerzi meg tehát a három pontot, amelyik előbb talál riválisa kapujába. Nekünk is voltak lehetőségeink, veszélyes helyzeteink, ám a hosszabbításban, amikor már azt hittük, hogy pontot szereztünk, a hazaiak sajnos betaláltak.

ZALAEGERSZEG–BUDAPEST HONVÉD 2–1

Csank János, a ZTE vezetőedzője: – Valóban a szezonbeli leggyengébb teljesítményünkkel jelentkeztünk, amihez azért hozzájárult, hogy rendkívül rossz talajú pályán kellett játszanunk. Vagyis kellett volna, mert sehogyan sem sikerült. A szurkolói rigmus, a „Harcoljatok!” ezúttal hiábavalóan szólt volna, a „Játsszatok!” kórusnak viszont lett volna létjogosultsága. Engem is bosszantott, amiért képtelenek voltunk épkézláb támadásokat vezetni, olyanokat, amelyekben passzolunk, ami ugyebár az alap lenne.
Supka Attila, a Honvéd vezetőedzője: – Számomra érthetetlen, hogy azok a drukkerek, akik képesek több száz kilométert utazni a csapatukért, miért fordulnak az övéik ellen. Sajnos sok problémával küzdöttünk a héten, a meccsen pedig valóban bátortalanoknak bizonyultunk, nem tudtunk helyzeteket kialakítani, a ZTE pedig könyörtelenül kihasználta a hibáinkat.

LOMBARD PÁPA–PAKSI FC 1–2

Véber György, a Lombard Pápa vezetőedzője: – Sokadszor hallom, hogy jó csapat a Pápa. Ugyanakkor
mi pedig saját magunkat tesszük nevetségessé. Irigylem azokat a kollégáimat, akiknek nyerő típusú labdarúgók vannak a csapatában.
Kis Károly, a Paks vezetőedzője: – Örülök, hiszen fordulatos meccsen értékes három pontot szereztünk. A hazaiak jól felkészültek belőlünk, az első játékrészben így nem tudtunk helyzeteket kialakítani. Pápán nyerni dicséretes, ráadásul vesztett állásból sikerült fordítanunk.

MTK BUDAPEST–BFC SIÓFOK 1–2

Garami József, az MTK szakmai igazgatója: – Roppant csalódott vagyok. Úgy érzem, a Siófok ellen megérdemeltünk volna egy pontot, ikszes mérkőzés volt. Az első félidőben akadozott a játékunk, ezért is cseréltem kettőt, de ez sem hozta meg a várt eredményt. Fel kell rázni a játékosaimat, nincs más választásunk, kilenc mérkőzés van hátra! A balszerencse is üldöz minket, hiszen Vadnai Dániel akkor sérült meg, amikor már nem volt lehetőségem cserére. S tessék, néhány másodperccel később már a siófokiak vezettek…
Ifj. Mihalecz István, a Siófok vezetőedzője: – Megmondom őszintén, nem lepett meg
a teljesítményünk, hiszen hetek óta benne van a diadal lehetősége a csapatban. Most jól jöttünk ki a helyzetekből, a sors visszaadott valamit abból, amit az elmúlt hetekben elvett tőlünk. Ez a siker önbizalmat és hitet adhat a játékosoknak a folytatáshoz. A Ferencváros ellen nagyon sokan lesznek a lelátón, s ki tudja, lehet, sikerül megráncigálni az oroszlán bajszát.