Minimális győzelem kapufákkal

Presztízsmérkőzést játszott a Diósgyőr és a REAC. A két csapat edzője mindenképpen, ugyanis Aczél Zoltán, a rákospalotaiak szakvezetője Vácott fejezte be magyarországi játékos pályafutását. És miként kerül a képbe a Duna-parti együttes? Nos, 1994 őszén éppen a Diósgyőr jelenlegi edzője, Csank János irányította a piros-kékeket, és nem éppen barátságosan nyilvánította ki nemtetszését néhány labdarúgója teljesítményéről. Aczél Zoltán sem tartozott Csank kedvencei közé, és nem éppen barátsággal váltak el a felek. Röpke 12 esztendő elteltével ismét találkozott Csank János Aczél Zoltánnal, ám ezúttal mindketten vezetőedzőként dolgoznak.

Nos, a diósgyőri szakember már az ötödik percben elégedetten bazsalyoghatott bajusza alatt, ugyanis csapatának ennyi idő kellett, hogy megszerezze a vezetést. A gyors találatot követően a REAC rákényszerült, hogy kitámadjon, ám ezzel felkínálta a hazaiaknak a kontratámadások lehetőségét, amellyel éltek is. Elsősorban a kitűnő formában futballozó Foxi és Sipeki játszott elemében. Utóbbi a 23. percben közel járt hozzá, hogy feliratkozzon csapattársa mellé a gólszerzők közé, de a kapufa megakadályozta ebben. Ettől függetlenül némileg meglepetésként hatott, hogy a félidőben csak egy góllal vezetnek a piros-fehérek.

A folytatásban egy Foxi, Sipeki összjátékot követően utóbbi ismételten a kapufát találta el. A vendégek továbbra sem tudtak helyzetbe kerülni, a 67. percben aztán végképp elszállt a sárga-kékek minden reménye az egyenlítésre. Pusztai Olivér buta szabálytalanságát követően ugyanis emberhátrányba kerültek, és a REAC addig nyújtott játékát látva, nem volt olyan hazai szurkoló, aki ne dőlt volna nyugodtan hátra.

Már csak az újabb diósgyőri találatokat hiányolhatták a drukkerek. Az elbizakodottság aztán kevés híján megbosszulta magát, ugyanis a REAC a 78. percben kihagyta egyetlen helyzetét. Makra kapufáját követően azonban a vendégek el is lőtték puskaporukat, míg a hazaiak az újabb három pontnak örülhettek.