Huszti Szabolcs állítja, Metz is megér egy misét

- Minden bizonnyal húszasban játszom majd, ám ez még nem hivatalos, tudniillik Mario Espartero, a szám eddigi birtokosa még nem távozott a csapattól - kezdte lapunknak adott nyilatkozatát Huszti Szabolcs. - A vezetők azt mondták, száz százalék, hogy megválnak tőle, de ha végül nem megy el, engem az sem zavar, a lényeg, hogy én érkeztem…

- Jó helyre?
- Nagyon is jó helyre. Boldog vagyok, hogy megkötöttük a megállapodást, a fejlődésem szempontjából ennél jobb klub talán nem is létezik. Legutóbb tizenhatodikként zárt a Metz, azonban ebből nem szabad messzemenő következtetést levonni, az új sorozatban már a nemzetközi porondra jutás a cél. Ennek megfelelően a vezetők most acélosabb csapat kialakításán dolgoznak.

- Ez esetben nem ártana iparkodniuk, hiszen a jövő hét végén már indul a francia bajnokság.
- Ami azt illeti, könnyebb rajtot is el tudtam volna képzelni: mindjárt Párizsba megyünk, a PSG vendégei leszünk. Persze annál szebb debütálásról álmodni sem merek, mint hogy elhozzuk a három pontot a fővárosból.

- Az ön közreműködésével, ugyebár.
- Igen, én is így gondolom. Ennél fontosabb, hogy az edzőnk, Joël Muller is így vélekedjen. Az mindenesetre bizakodással tölt el, hogy már közölte velem: számít rám egy hét múlva.

- Marseille- vagy Paris Saint-Germain-drukker?
- Egyik sem. Érdekes, a franciáknál nem volt kedvenc gárdám idáig. Most már van, persze.

- Azt hetek óta tudni lehetett, hogy nem marad a Ferencvárosban, ugyanakkor egészen mostanáig kétséges volt, hol folytatja. Egy percig sem aggódott a jövője miatt?
- Egy másodpercig sem. Menedzserem, Filipovics Vladan mindenről tájékoztatott, az öszszes érdeklődésről beszámolt. Így képben vagyok azt illetően is, hogy másutt jobban megfizettek volna, mint Franciaországban, de a színvonalasabb bajnokság jobban vonzott, mint a komolyabb kereset. Egyébként, ha látná az itteni körülményeket, ön sem morfondírozna azon, elfogadja-e a Metz ajánlatát.

- Na, fájdítsa a szívem.
- A mostani látogatásomat megelőzően a válogatottal jártam itt, május végén. Noha kikaptunk a házigazdáktól, a Saint-Symphorien Stadionban, vagyis annak gyepén élmény volt futballozni. A lefújást követően azt mondtam magamban, ennél tökéletesebb talaj nincs is. Most kiderült, van: az egyik elöljáró közölte, azóta még jobb állapotnak örvend, mint két hónapja. Csak lestem. Miként a tüzetes orvosi vizsgálat során. Habár lehet, hogy csupán nekem tűnt tüzetesnek az itthoni ellenőrzések után. Nem csoda, hogy az EKG-kontroll elején kicsit hevesebben vert a szívem a megszokottnál…

- Mikor áll edzésbe?
- Hétfőn. A hét végét még otthon töltöm a szeretteimmel, legalább lesz időm elmondani, mennyire hálás vagyok nekik.

- No meg elfogyaszthat egy jó birkapörköltöt vagy velős pacalt a sok csiga előtt.
- Két nap után tapasztalatból beszélek már: ízletes a francia konyha. A sajtok egészen kiválóak, és a tengeri "herkentyűkkel" sem lesz gond. De ha majd finom húsra vágyom, rendelek egy jó véres steaket…