Aki a hátára veszi a védőket

Az iménti bevezetővel előrukkoló Horváth Ferenc amondó, semmiképp sem vált a hátrányára, hogy az elmúlt fél évet a Livingston támadójaként brusztolta végig. Sőt: állítja, mindenképp a hasznára vált, hogy megméretett a skót élvonalban. Ráadásul nem kis sikert könyvelhetett el a tavasz végén, tudniillik arrafelé mindenki úgy tartja, az, hogy a sokáig sereghajtóként szerénykedő sárga-feketék megragadtak a Premier League-ben, valóban első osztályú produkció.

"Rádöbbentem, egy labdarúgó még harminckét esztendősen is tanulhat - vont konklúziót a 32-szeres válogatott csatár. - A skótok erőszakosak, gyorsak, a meccsek irama ennek megfelelően időnként követhetetlen. Az más kérdés, hogy technikailag mennyire képzettek arrafelé a játékosok, bizony, nem mindenki tudja a fülén táncoltatni a labdát. Avagy ők is tudnak olyan rosszul passzolni, mint én…"
Azért Horváth Ferenc nevéhez inkább fűződnek jó megmozdulások, s ezt nem csupán a bentmaradás szempontjából sokat érő góljai, hanem a tőle a minap elköszönő klubelnök szavai is bizonyítják: a Livingston első embere azzal rázta meg a kezét, hogy köszöni szépen, amit a csapatért tett.

"Bár az elnök úr is elégedett volt velem, miként én is elégedetten tekintek vissza a kint eltöltött időszakra, többet aligha találkozunk - utalt arra a hazatérő futballista, hogy az együttessel ellentétben ő búcsúzott. - És nem azért, mert az utolsó öt meccsen csak a kispadon ültem, hanem mert egy új edző szerződtetésével új gárda kialakításához kezdenek. Speciel lesz pénz a csapatépítésre, ugyanis az Arsenalt is támogató O2 cég gondolta úgy, hogy ideje megvetni a lábát Skóciában is. De hangsúlyozom, büszkén tértem haza, hiszen azt kevés magyar labdarúgó mondhatja el magáról, hogy eredményes volt a skót élvonalban."
No, meg a fogkeféhez hasonlóan mindenhová elcipelt notesz immár bővített változatával: ahol csak megfordul Horváth Ferenc, bevési füzetébe, milyen edzéseken vett részt, milyen taktikai utasításokat hallott. Ezek után aligha meglepő, ha hozzátesszük, hogy később szakvezetőként szeretne profitálni a szorgos jegyzetelésből.

"Ez azért, remélem, odébb van - jelezte a támadó, hogy egyelőre nem ragaszkodik a kispadhoz. - Úgy érzem, két-három év még bennem van, akár itthon, akár külföldön. Vigyázok magamra, nem iszom, nem dohányzom, és az elmúlt hónapokban végzett munkának hála talán sosem voltam olyan jó kondiban, mint most. A »kétajtós« skót bekkek után szerintem már bárkit beviszek a hátamon a kapuig…"