Előbb sétáltak, aztán kocogtak

Az egyik az élvonal "leggólképesebb" védelmét vonultatja fel (huszonöt meccsen ötvenháromszor kapitulált a Honvéd), a másik az egész mezőny leggyengébb támadórészlegének egyikét (a Vasas 31 találatánál kevesebbet mindössze három együttes jegyez az Arany Ászok Ligában).

És mit lehet várni attól az összejöveteltől, amelyen a hazai fél szakmai hozzáértését tökéletesen jellemzi, hogy tulajdonosi akaratból a télen leigazolt négy mozambiki közül hárman már a Bozsik-stadion helyett valamelyik szavannán kergetőznek (nevesítésüktől eltekintenénk, egyrészt, mert koránt sem biztos, hogy valóban az a nevük ami, másrészt meg ma már nem teljesen mindegy, miként hívják őket?); míg a vendégek szakmai munkájáról elég annyit mondani, a Zalaegerszeg elleni 1-0-ás sikerük előtt sorozatban hatszor kaptak ki, gólkülönbségük ez idő alatt 2-19 volt…

Az efféle kérdésekre az első fél óra tökéletes választ adott: semmi érdekeset. Ennyi idő alatt három kapura lövést jegyezhettünk fel, ám sok köszönet egyik kísérletben sem volt, Szili Attila szabadrúgása például olyan jól sikerült, hogy ha egy kissrác a serdülő egyben ilyet rúg a labdába, megkérik, hogy próbálkozzon inkább lengőtekével, vagy valami ilyesmivel.

Negyvenöt perc alatt egyetlen, labdarúgásra emlékeztető eset fordult elő: a 33. percben Kovrig Ákos szöglete után Waltner Róbert alig csúsztatott a kapu fölé. Egyébként meg maga a borzalom: nem volt a pályán ember, aki többször passzolt volna társhoz, mint az ellenfélhez, sőt, egy-két véletlentől eltekintve nem volt olyan a pályán, aki társhoz paszszolt volna. El tudják azt képzelni, mi zajlott a gyepen?
Jobb, ha nem…

A második felvonás valamelyest élvezhetőbb lett, köszönhetően annak, hogy a szereplők némelyike elismerte, némi kocogással el lehet jutni az ellenfél kapujáig, ott meg aztán bármi előfordulhat. Mindezek ellenére a kapuk elvétve kerültek veszélybe. Amikor Waltner Róbert kicselezi az emberét, aztán a nyakába ugorva eljátssza, hogy feltartották, és utána még számára fontos a partjelző felmenőivel foglalkozni, akkor nem is lehet ezen csodálkozni.
Jó ideje tisztában vagyunk vele, hogy a magyar játékosok többsége nem tud futballozni, de hogy ennyire látványosan ne is akarjon, az azért egészen elkeserítő.

Ez a mentalitás amúgy az egész Vasasra érvényes volt, de mindenekelőtt a védelmére, amely - Tóth Andrással az élen - olyan gólt hozott össze, hogy az azok számára is hihetetlen volt, akik látták. A Lothar Matthäus szövetségi kapitánynál tavaly még számításba vett bekk mintha csak annyit mondott volna Takácsnak: "Tessék, Zolikám, ha neked ez örömet szerez…", s azzal hagyta, hogy az utánpótlás-válogatott Posza Zsolt kapujába rúgja a labdát.
És még csodálkozzon valaki, hogy itt tart a Vasas… ---- Az első félidőben mindkét csapat mérsékelt teljesítményt nyújtott. A fordulás után felpörögtek az események, itt is, ott is adódtak lehetőségek, ezek közül mi egyet kihasználtunk.
Gergely Károly, a Bp. Honvéd vezetőedzője

Rosszul játszottunk, és ennek nem lehetett más az eredménye, mint vereség. Óriási védelmi hibából kaptuk a gólt. A döntetlenhez jobb támadójátékot kellett volna nyújtanunk.
Egervári Sándor, a Vasas vezetőedzője


Fény és árnyék

+++ Vasárnap ért véget a férfi vízilabda-bajnokság döntője, amelyen a Honvéd együttese szerezte meg az aranyérmet. Bár a futballklub és a pólósok között nincs hivatalos kapcsolat, a mérkőzés előtt köszöntötték a vízilabdásokat.

--- Kráterek az amúgy is katasztrofális talajú pályán, hibásan működő eredményjelző, bántóan kevés néző, ocsmányul káromkodó gyerkőc. A mérkőzés pedig? Örülhettünk, ha két pontos passzt láthattunk egymás után. Ez így együttvéve siralmas volt.


Játékvezető értékelése
Játékvezető: Kassai Viktor (8): A játékvezető különösebb hiba nélkül bíráskodott - igaz, egy olyan találkozón, ahol mindenki csak áll a pályán, nem is nehéz jól teljesíteni.
Asszisztensek: Erős G., Varga II L. ---- Bár az előrejelzések alapján a Honvéd pontszáma hamarosan mínuszba fordul (Tornyi Barnabás és Bognár György ki nem fizetett pénze miatt fordulónként egy-egy pontot kell levonni a csapattól), azért akad néhány érdekesség az ügyben.

A legfurcsább, hogy csupán alaki hibák miatt nem fogadták el a kispestiek licenckérelmét (lehet, hármas sorközzel gépelték a másfeles helyett…), tartalmilag minden rendben volt a beküldött anyaggal, márpedig így az a helyzet áll fenn, hogy a jelek szerint a Honvéd mégsem tartozik, és ugyanaz a liga engedi majd játszani a következő évi bajnokságban, amely az ideiből kizárná. Ami viszont még megdöbbentőbb: az MLL fegyelmi bizottsága hozta az ítéletet, miszerint pontlevonással kell sújtani a Honvédot, és ugyanezen a testületnek az elnöke, Kőszegi Géza a kispestiek fellebbezése kapcsán az MTI érdeklődésére azt mondta: "Az ítélet szerint a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, de üdvözölném, ha az MLSZ illetékes bizottsága, amint megkapja a fellebbezést, felfüggesztené a büntetés végrehajtását."

Tetszik érteni?
A fegyelmi bizottság elhatárolódik saját magától… ---- 5. perc: A felezővonalnál helyezkedő Takács Zoltán ívelt előre Herczeg Miklóshoz, aki 17 méterről, kicsit jobbról, jobbal kapásból lőtt. A bátorságért dicséret jár, de labda akkor akadt volna be a léc alá, ha még két kaput ráhelyezünk a már meglévő tetejére.
15. perc: Tóth András szabálytalankodott Szilivel szemben, 25 méterre Posza kapujától. A szabadrúgást Takács Zoltán végezte el, és ballal elcsavart labdája fél méterrel a léc felett suhant el.
33. perc: Kovrig ívelt jobbról középre egy szögletet, a labdára Waltner érkezett, de hét méterről a jobb oldali kapufa mellé csúsztatta azt.
65. perc: Vén passzolt a bal oldalon meginduló Genitóhoz, aki jobb külsővel keresztbe ívelt, a jobbösszekötő helyén érkező Szili pedig jobbal a léc fölé lőtte a labdát.
68. perc: Az első kapura tartó kísérlet! Molnár passzolt jobbra a mellette futó Baloghoz, aki még az alapvonal előtt középre adott, Szanyó pedig hat méterről Takács Tamás kezébe fejelte a labdát.
70. perc: Vadócz játszott jobbra a mellette futó Doboshoz, aki a 16-oson belülre érve lőtt, de nem túl erős, lapos kísérletét Posza könnyedén magához ölelte.
74. perc: Ilyen gólt sem látni mindennap. Mészáros ívelt a félpályáról előre, a 16-os vonalánál helyezkedő Győri röviden fejelte haza a labdát, a kaputól tíz méterre helyezkedő Tóth András pedig - talán Poszára várva - ahelyett, hogy mentett volna, közelről nézte az akciót, Takács Zoltán így köszönte szépen a lehetőséget és a balösszekötő helyéről, nyolc méterről, ballal a kapu bal oldalába lőtte a labdát.

1-0