Nem futballoztak - harcoltak a fővárosi rangadón

Ennek ellenére a házigazdák kezdését tódítás lenne ellentmondást nem tűrőnek nevezni, mert inkább az Újpest játszott mezőnyfölényben, ügyesen, bár nem túl veszélyesen szövögette támadásait, és közben nem engedte a vendéglátóját kibontakozni. Csupán a félidő derekán lett néhány percig valamivel kiegyensúlyozottabb a kép, ekkor elő-előfordult, hogy a zöld-fehérek is eljutottak az ellenfél tizenhatosáig, de csak addig, és csak azzal a csekély eredménnyel, hogy olykor Vlaszák Gézának is lehetősége nyílt összeszedni néhány kóbor labdát. Így aztán az első játékrészre bűn lenne több szót pocsékolni annál, minthogy a lilák kezdeményezéseivel és roppant unalmasan telt el.

A szünet után kicsit élénkebbek lettek a FTC játékosai - ehhez persze nem kellett nagy erőfeszítés -, és a csapat gyakorlatilag a semmiből vezetést szerzett. Úgy tűnt, mélyen "aludtak" az újpesti védők Huszti Szabolcs szabadrúgásánál és a házigazdák ennek köszönhették, hogy első helyzetüket rögtön gólra is válthatták. Az örömbe aztán gyorsan üröm is vegyült, az önbíráskodó Lipcsei Pétert ugyanis kiállította a játékvezető és a Fradi ezért emberhátrányban folytatta a találkozót.

Nehezen csillapodtak az indulatok, egy lökdösődés - az egyik hordágycipelő meglepő módon játék közben a pályára lépve meglökte Fehér Csabát, majd a hirtelen masszává gyúródó embertömegben a Fradi cserekapusa, Udvarácz Milán fellökte Simek Péter -, és több füstölgő petárda miatt egy ideig állt is a játék, ám ezután mozgalmasabbá és izgalmasabbá vált a mérkőzés. Előbb Huszti Szabolcs dönthette volna el a három pont sorsát, majd Tóth Norbert egyenlített, később Adam Kapic a kapufát találta el - ezekben a percekben több esemény történt mint előtte egy órán keresztül.

Mintha ekkor döbbentek volna rá a csapatok, hogy végre igazán futballozni kellene és ezt a mecscset talán meg is lehetne nyerni. Mészöly Géza mindenesetre csatárokat cserélt, ám ez sem segített, és végül döntetlennel zárult a rangadó. Sajnos, a rangadó jelző csak az utolsó félórában állta meg a helyét, és ezért igazságtalan lenne, akár a közepes minősítést is megadni a találkozónak. Zömmel az újpestiek irányítottak, ám ők is túl kényelmesen futballoztak ahhoz, hogy rászolgáltak volna a győzelemre, a Ferencváros is csak a lelkesedéséért dicsérhető, így aztán a döntetlen igazságos eredmény volt.

---- P ---- &