A Ferencváros a Vasas Üllői úti 2-0-s legyőzésével egy hónap után először nyert, és ezzel négy pontra csökkentette hátrányát a listavezető Debrecen mögött. Az angyalföldiek a Sopron, az Újpest és a Pápa után az FTC hálójába sem tudtak betalálni.
Gyepes Gábor védekezésben és támadásban is kivette a részét csapata győzelméből
Gyepes Gábor védekezésben és támadásban is kivette a részét csapata győzelméből
Gószerzők: Győri (48., öngól), Gyepes (68.) Sárga lap: Ködöböcz (39.), Kovrig (59.), Vass (82.)
A házigazdáknál a 18 éves Bartha László került be a csapatba a formahanyatlás miatt kikerült Alekszandar Bajevszi (esetleg Robert Vagner, vagy Marius Sasu - választék van bőven) helyett. A Vasas tartalékosan kényszerült felállni a rengeteg sérült és eltiltott miatt, de legalább annyi örömük lehetett az angyalföldieknek, hogy Waltner Róbert kisebb bokasérülése ellenére vállalni tudta a játékot.
Agresszíven kezdett a Ferencváros: többet birtokolták és sokat járatták a labdát, és az első percekben két helyzetet is kidolgoztak a zöldek. Hamar magára talált azonban a Vasas, és lezárta a területet az FTC középpályásai előtt, így a hazaiak támadójátéka inkább az ívelésekre korlátozódott: minden indítással Thomas Sowunmit keresték, aki egyszer-egyszer meg is tudta játszani a labdát a Vasas védőinek szorításában, és ilyenkor veszélyes szituációk is kialakultak.
Negyedóra után alábbhagytak a zöld-fehét rohamok. A középpályások keveset léptek fel a támadásokhoz, Sowunmi és Bartha pedig nem mozgott eleget, hogy megjátszható legyen. Körülményes passzolgatással próbálták átjátszani a ferencvárosiak a fegyelmezetten visszazáró angyalföldi védelmet, míg a vendégek szórványos kontráikra építettek, semmi fenyegetést nem jelentve Szűcs Lajos kapujára.
Gyepes és Rósa Dénes "másfél" FTC-gólnak örülhetett
A félidő közepe táján aztán kicsit veszélyesebbé vált az FTC játéka. A korábban semmi váratlant nem húzó Fradi-játékosok közül a kezdeti megilletődöttsége után látványosan feljavuló Bartha, illetve a legtöbbet mozgó Huszti Szabolcs megugrásaival nem tudott mit kezdeni a Vasas-védelem. Ennek köszönhetően ebben az időszakban három-négy helyzetet is kialakítottak a hazaiak, de el is ügyetlenkedték őket. A vendégek jól időzített taktikai szabálytalanságokkal vették elejét a további FTC-lehetőségeknek, és már egy-egy ellentámadásra is futotta az erejükből, már amikor a partjelző hagyta őket kibontakozni. Összességében azonban a Fradi uralta az első félidőt, noha mezőnyfölényüket nem tudták gólra váltani. Persze jelenleg épp ez a zöldek egyik legnagyobb hiányossága.
A második játékrész az elsőhöz hasonlóan hazai fölénnyel kezdődött, de most némi szerencsével a vezetést is megszerezte a Ferencváros. Ezután is a Fradi próbálta diktálni a tempót, de a Vasas is feladta a sündisznóállást, és veszélyes akciókat vezetett. Füzi Krisztián és Szanyó Károly sokkal többet lépett fel a támadásokkal, ezzel zavart okozva a hazai védelemben, a másik oldalon pedig Lipcsei Péter beívelései után alakult ki nem egy helyzet.
Mestermérleg
László Csaba: Egyes játékosoktól még mindig többet várok. Meg kellene érteniük, hogy nem a pénz a lényeg, hanem azért lépnek pályára, hogy kiérdemeljék a fizetést. A fiatalok azonban végre éltek a lehetőséggel: Barthát ugyan lecseréltem, mert elfáradt, bár szerintem a mai meccs tempójában 180 percet is végig lehet focizni. A lényeg az, hogy megvan a három pont.
Egervári Sándor: Megvoltak a helyzeteink, de az előrejátékban továbbra is eredménytelenek vagyunk. Több volt ebben a meccsben a számunkra, valódi helyzet nélkül, fejjel vert meg minket a Ferencváros. 8-9 sérültünk van, ennyi hiányzó pótlását pedig talán egy csapat sem tudná megoldani.
Nyílt, jó iramú mérkőzés kerekedett tehát a gól után, mielőtt azonban a piros-kékek vérszemet kaptak volna, a mérkőzés legszebb akciója után Gyepes Gábor révén növelte előnyét az FTC. Ezzel vége is lett a nyíltsisakos játéknak mindkét oldalon, a Fradi ugyanis visszatért ahhoz a stílusához, amelyet még az első félidőben mutatott. Most azonban már tudatosan tartogatták a labdát a zöld-fehérek, és egy cseppet sem bánták, ha támadásaik lassan, körülményesen épülgettek.
Az angyalföldi védők továbbra sem bírtak a két szélen a rengeteget futó Husztival és Takács Ákossal, arra pedig végképp nem maradt erejük, hogy a nagyritkán megszerzett labdákat pontosan megjátszva ellenakciókat indítsanak, így a végére inkább csak az volt a kérdés, félgőzzel is megszerzi-e harmadik találatát az FTC.
Meglepő módon azonban az utolsó öt percre kissé ellankadt a Fradi-védők figyelme, és Weitner Ádám valamint Waltner Róbert is könnyedén szépíthetett volna, ám ahogyan az egész meccs során, a Vasas-csatárok most sem tudták kihasználni a lehetőségeket, így maradt a kétgólos FTC-győzelem.
Utoljára március 16-án, a Diósgyőr ellen nyert a Ferencváros, de ez volt az első olyan zöld-fehér győzelem a tavasz folyamán, ahol a csapat ha nem is meggyőzően, de legalább mezőnyfölényben, többé-kevésbé magabiztosan játszott. A László Csaba által hiányolt mindent elsöprő győzni akarást még most sem lehetett felfedezni a játékosoknál, de ha mezőnyjátékban nem is voltak életveszélyesek, a második félidő eleji szervezettebb játékuknak és két jó beívelésnek köszönhetően megérdemelten szerezték meg a három pontot a tartalékos Vasas ellen.
Az ellen a Vasas ellen, amelynek 7-8 kulcsjátékosát is nélkülöznie kellett, és ez rá is nyomta a bélyegét a gárda játékára: ameddig tudták, tartották a döntetlent, de végül felőrölte őket a Ferencváros. Ahhoz pedig sokkal jobb teljesítményre lenne szükség a csatárok (főképp Waltner) részéről, hogy a mostani Vasas hátrányból meg tudjon fordítani egy mérkőzést. Egervári Sándor együttese zsinórban negyedik vereségét szenvedte el, és immár 380 perce nem szerzett gólt, kapott viszont tizenhármat. Egyre szaporodnak tehát a felhők Angyalföld felett, de az is kérdés, hogy a Fradi mai teljesítménye mire lenne elég valamelyik élcsapat, vagy akár egy lelkesebb kiesőjelölt ellen. A gödörből még nem lábaltak ki a zöld-fehérek, de a visszakapaszkodást talán megkezdték ezzel a sikerrel.