Kétarcú csapat

Vágólapra másolva!

2005.01.01. 20:23

Címkék

Hagyományos szezon végi értékelésünk ezúttal nem olyan hagyományos: az ősszel történtek felidézése, a szezon legjei és a statisztikák mellett ugyanis arra kértük az edzőket, ők maguk is osztályozzák a futballistáikat, továbbá árulják el nekünk, mennyire voltak elégedettek a játék egy-egy elemével. Tehát itt van az ősz, itt van újra&

Az NSO ajánlja:

Félidei értékelés

Adatbank: Kaposvári Rákóczi FC

Bajnoki adatbank
A bajnokság végeredménye
Fordulóról fordulóra
Góllövőlista
Bajnoki múlt: az összes szezon tabellái

Többek egybehangzó véleménye szerint a 2003. november 15-ei hazai, Pápa elleni vereségre vezethető vissza a Kaposvár idei nagy ugrása. Mint emlékezetes, azon a találkozón a vendégek a hajrában "elcserélték" magukat (azaz a szabállyal ellentétben nem tartózkodott egy időben a pályán három 23 éven aluli játékos), így a fiaskó ellenére három pont járt a Rákóczinak, s ez akkora lendületet adott a gárdának, hogy 16 év után simán kiharcolta a feljutást. Szerepe volt ebben a csapat hajdani játékosának, Prukner Lászlónak is, aki az utánpótlásnál végzett eredményes évek után vett át egy jól felkészített csapatot. Az élvonalban edzői tapasztalat nélküli tanárember nem ijedt meg a feladattól.

Oláh Lóránt (fehérben) szeme végig a labdán volt, a támadó gyôztes gólt szerzett a Fradi ellen, és hármat rúgott a Honvédnak – nem véletlen, hogy csapata házi gólkirálya lett (Fotó: Laufer László)

Az Arany Ászok Liga egyik szerény költségvetésével rendelkező csapatát nem is erősítették meg, hanem a saját nevelésű labdarúgókkal számoltak. Szűcs László Kaposvárott nevelkedett, Zahorecz Krisztián játszott korábban a Rákócziban, Kardos Ernő családi kötődése Kaposvárhoz ugyancsak közismert, lényegében egyedül Zsolnai Róbert érkezett "idegenként" a kerethez, amelynek több mint kétharmada a somogyi zöld-fehéreknél tanulta a labdarúgást. A feljutást kiharcolókhoz lényegében csak Zahorecz Krisztián és Kardos Ernő került, így aztán az őszi nyitó mérkőzésen a Rákóczi hat saját nevelésű újoncot is avathatott.

S a gárda minden várakozást felülmúló rajtot vett. A nyitányon megverte a Vasast, pontot hozott el Sopronból, ikszelt odahaza az Újpesttel, s bár Pápán becsúszott egy súlyosabb vereség, ám következett a szurkolók kiengesztelése a Ferencváros hazai legyőzésével. S bár Debrecenben szoros csatában alulmaradt a csapat, de aztán az örök rivális pécsiek legyőzése mindezért kárpótolt. Az egerszegi újabb fiaskó ugyan megint csak intő jel lehetett, ám a Honvéd, majd Győrött az ETO legyőzése minden óvatosságot feledtetett.

Az ôsz legjobbja

Balajcza Szabolcs újonc létére sokszor volt képes bravúrokra – gondoljunk csak az FTC, a Vasas vagy a Gyôr elleni mérkôzésekre. A hosszabb kifutásoknál jobban kellene ügyelnie.

Sokak véleménye szerint két Rákóczi játszotta végig az őszt: a bajnokság könnyebbnek vélt szakasza teljes kudarcot hozott. Előbb az MTK vitte el a pontokat Kaposvárról, aztán a kiesőzónához tartozó Diósgyőr és a Békéscsaba is ezt tette a Rákóczi otthonában. Míg a gárda másik arca a bravúreredmények produkálása. Mindenesetre a Rákóczi tizedik helyezése nem rossz eredmény egy újonctól…